Lyme-kór

Lyme-kór
Közép-Európában a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) a fertőzés legfontosabb terjesztője. Nimfa-állapotú és kifejlett kullancsok egyaránt terjeszthetik a betegséget.
Latinul	Lyme Borreliosis
Angolul	Lyme Disease
Osztályozás
BNO-10	A69.2
BNO-9	088.81
Főbb tünetek	kiterjedt bőrpír fáradékonyság fejfájás ízületi fájdalom izomfájdalom izomkötegrángás paresztézia szédülés szívritmuszavar krónikus neuropátiás fájdalom láz neuritis agyhártyagyulladás meningoencephalitis szívizomgyulladás ízületi gyulladás encephalomyelitis hipertrófiás kardiomiopátia
Adatbázisok
DiseasesDB	1531
MedlinePlus	001319
MeSH ID	D008193
A Wikimédia Commons tartalmaz Lyme-kór témájú médiaállományokat.

A Lyme-kór, vagy szakmailag Lyme Borreliosis a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, amelyet az e kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek. Nevét a Connecticut állambeli Lyme városáról kapta, ahol 1976-ban leírták (már a 20. század elejétől vannak leírások a tünetekről), a baktériumot pedig Willy Burgdorferről nevezték el, aki 1982-ben kullancsokból izolálta.

A betegség az emberek mellett az állatokat is veszélyezteti.

A betegség oka

A Lyme-kórt kiváltó baktériumot szinte kizárólagosan az Ixodes ricinus kullancsfaj hordozza, aminek az emésztőrendszerében él. A kórokozó a kullancs vérszívása során jut be a kullancs által megtámadott szervezetbe. Ebből adódik, hogy sohasem maga a kullancs okozza a megbetegedéseket, hanem az általa hordozott különféle baktériumok, vírusok, egysejtűek.

A kullancsok elsősorban füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparton a leggyakoribbak. A bokrok leveleinek a fonákján, vagy a fűszálakon várakoznak, onnan tapadnak bőrünkhöz vagy ruházatunkhoz, állataink szőrzetére. Heverészés esetén értelemszerűen nagyobb az esély kullancs beszerzésére, mint erdei séta, gyors haladás esetén. Ezután megfelelő helyet keresnek sokszor a fejen, fül mögött, a testhajlatokban, egyfajta ragasztószerrel rögzítik magukat, majd pár napos vérszívásba kezdenek, ez alatt sokszorosára duzzadnak, majd eleresztik áldozatukat és elrejtőznek.

Mivel a kullancs csípése alatt egyfajta érzéstelenítő szerrel fájdalommentessé teszi a csípést, sokan észre sem veszik, mire a betegség kialakul már a seb is begyógyult, így a tünetek oka sokszor nem egyértelmű. A Lyme-kóros betegek mintegy 30%-a nem vette észre a korábbi csípést.

A kullancs csípése és megkapaszkodása után azonnal még nem történhet fertőzés, erre minimum egy nap után kerülhet sor. 3 nap vérszívás után viszont már szinte bizonyos a kórokozó átadása. Betegség ebben az esetben sem feltétlenül jelentkezik, sokszor az immunrendszer leküzdi a fertőzést.

Hangsúlyozandó, hogy a tucatnyi kullancsfajtából csak egy hordozza a Lyme-kór okozóját, azok közül sem mindegyik példány fertőzött, egy napon belüli eltávolítás esetén a fertőződés esélye minimális, ezért kullancs találása esetén sem kell törvényszerűen kialakuló betegségre gondolni.

A kór vérből való kimutatására több féle teszt is létezik, de megbízhatóságuk kérdéses.

Tünetek

Jellegzetes kiütés a csípés helyén

Láz szinte sohasem jelentkezik. Jellemző, de nem minden esetben tapasztalható tünet, viszont a bőrön a csípés helyén megjelenő kokárdaszerű, ún. Lyme-folt (erythema migrans, terjedő bőrpír), a széli részén lassan terjed, és átmérője idővel akár az 5–10 cm-t is elérheti, valamint az erős, égető érzés az ízületeknél. Ha a kokárdaszerű foltnak nem tulajdonítanak jelentőséget, akkor az orvosok csak nagy nehezen ismerik fel, mert viszonylag ritka, és a többi tünete alapján könnyen félrediagnosztizálható.

Jellemző tünetei még a feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök. A hosszabb ideig fennálló betegség krónikussá válhat, szövődményként szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi (többnyire térdízületi) gyulladás lehet a következménye. Vannak, akiknél a betegség annyira enyhe és jellegtelen tüneteket okoz, hogy nem is fordulnak orvoshoz, viszont náluk is előfordulhat a krónikussá válás. Ebben az esetben a betegség felismerése igen nehéz, mert a sokrétű egészségromlást számos gyakoribb betegség is előidézheti.

A gyermekek fülcimpáján cseresznye méretű lilásvörös csomó (nyiroksejtes bőrcsomó) jelenhet meg, ami fájdalommal nem jár, de kezelés nélkül csak hónapok múlva tűnik el. Idősebb nőknél végtagi bőrsorvadás jelentkezhet: a végtagok feszítő oldalán lilássá, tésztás tapintásúvá válik a bőr, majd foltokban elvékonyodik. Kezelés nélkül évekig-évtizedekig is rosszabbodhat a beteg állapota. Az esetek 5%-ában bénulást okozhat.

Kutyák Lyme kórja hullámzó lázzal, sántítással, általános állapotromlással jár, de a betegség a szívet is megtámadhatja.

Gyanús tünetek jelentkezése esetén fontos a betegség mielőbbi felismerése és kezelése, ennek hiányában súlyos állapotromlás, életre szóló krónikus betegség jöhet létre.

Megelőzés

A Lyme-kór és a többi kullancs által okozott betegség megelőzésének legfőbb módja a kullancsok elleni védekezés. Míg régebben a kullancsok viszonylag ritkábbak voltak, a klímaváltozás óta egyre nagyobb a számuk. Legfőbb szezonjuk a tavasz és az ősz, de hűvös nyarakon, enyhe teleken is gyakoriak. Kemény hidegben, kánikulai melegben inkább a föld alá húzódnak. Ilyenkor kisebb az esély a csípésre, de nem teljesen kizárható, akár egy, a lakásban elrejtőzött kullancs is csíphet.

Érdemes a nadrágszárat betűrni a zokni alá, az inget vagy trikót pedig a nadrágba. A rovarriasztó szerek csak egy kirándulás időtartamára, néhány órára nyújtanak védelmet. A bőrbe fúródott, főleg az éretlen (nimfa-állapotban lévő) kullancs apró mérete és fájdalommentes csípése miatt nehezen észrevehető, ezért a kirándulás után minden testrészre kiterjedően vizsgálatot kell tartani. Egy napon belüli eltávolítása esetén a fertőződés esélye még minimális, 72 óra elteltével szinte bizonyos.

Mivel nem minden kullancs fertőzött, nem kell feltétlenül betegséggel számolni, de fokozottabban kell az esetleg kialakuló tünetekre figyelni. Ugyanez megfordítva is igaz, sok esetben a betegséget okozó kullancsot nem lehet megtalálni, mert már elhagyta a bőrt. Csípés esetén figyelni kell az esetleg kialakuló tüneteket. Hirtelen belázasodás, tarkómerevség esetén azonnal, a Lyme-kórra jellemző kiütés jelentkezése esetén mielőbb forduljunk orvoshoz akkor is, ha kullancsot nem találtunk.

A szintén veszélyeztetett kutyák kullancsok elleni védelmére különféle samponok, csöpögtethető oldatok, kullancsellenes nyakörvek szerezhetők be, de száz százalékos védelmet nem nyújtanak. A szőrzet rendszeres átvizsgálása, a talált kullancs gyors eltávolítása szükséges, sántikálás jelentkezése esetén mielőbb, magas láz, megsötétedő vizelet esetén azonnal állatorvoshoz kell fordulni.

A kullancs eltávolítása

A megtalált és befúródott kullancsot a lehető leggyorsabban el kell távolítani. A művelet egyszerűsége miatt ehhez nincs szükség orvosi segítségre. Az eltávolításhoz speciális csipesz és kanál is beszerezhető, de szemöldökcsipesz is megfelelő. Nagy méretű, megszívott kullancs kézzel is kiszedhető.

A kullancs eltávolításakor a régebben szokásos módszerek, úgymint bekrémezés, benzinnel, olajjal leöntés nem javasoltak, ezek csak késleltetik az eltávolítást és arra késztetik a kullancsot, hogy visszaöklendezze az esetleg fertőzött gyomortartalmát a testbe.

A kullancsot a bőrhöz minél közelebb, határozott, de óvatos, folyamatos húzással lehet eltávolítani. Ha enyhén csavarjuk az óramutató járásával ellentétes irányban, könnyebben kijön, de a potrohát nem szabad összenyomni közben, mivel ezzel az esetleg fertőzött gyomorváladékot a bőrbe öklendezi. Ha a kullancs feje beszakad, nem okoz problémát, mivel a gyomor tartalmazza a kórokozókat. A beszakadt fej egy idő után kilökődik. A sebet jóddal, vagy Betadine oldattal le kell fertőtleníteni, majd alaposan kezet kell mosni. Az eltávolító szerszámot is fertőtleníteni kell, fémtárgy esetén akár lángon való áthúzással. Amíg a kullancs a bőrbe van kapaszkodva, teljesen fájdalmatlan, de eltávolítása után napokig tartó fájdalom, nedvedzés, a seb begyulladása léphet fel.

Az eltávolított kullancsot érdemes alaposan megvizsgálni. Lyme-kórt kiváltó Ixodes ricinus faj a fej mögötti apró rész fekete és vörös színéről viszonylag könnyen beazonosítható, ehhez egy erős nagyító szükséges. Erősen megszívódott kullancs felismerése nehezebb. Amennyiben más minta látható a fej mögött, pl. szürkés márványmintázat, akkor más faj okozta a csípést, a Lyme-kór esélye szinte bizonyosan kizárható.

Kezelés

A Lyme-kór ellen megelőző oltás nincs. A későbbi krónikus szövődmények kialakulását a kullancs elleni védekezéssel kerülhetjük el. A már kialakult betegséget antibiotikummal, vagy több antibiotikum kombinációjával kezelik, több héten, hónapon keresztül. A kezelésre biztos protokoll nincs, azt a betegség súlyosságához és a kezelés eredményességéhez igazítják. A kialakult szövődményeket (szívproblémák, ízületi gyulladás, arcbénulás stb.) szükség esetén kezelni kell. Régóta fennálló, szövődményeket okozott krónikus betegségnél a teljes gyógyulás esélye már alacsony, de javulást el lehet érni. A kutyákat az emberhez hasonló módon kezelik.

Egyéb, kullancsok által terjesztett betegségek és kezelésük

• A kullancsok által terjesztett talán legsúlyosabb megbetegedés az agyvelőgyulladás. Megelőzésére védőoltás-sorozat lehetséges. Ha a betegség tünetei megjelennek, kórházi kezelés szükséges.
• A kutyák babéziózisa hirtelen és súlyos lázzal, elesett állapottal, később egészen a barnáig megsötétedő vizelettel jár, kezelés nélkül néhány napon belül halálos. Az első megjelenő tünetkor, késlekedés nélkül elkezdett kezelés mellett jó eséllyel gyógyítható.

A kórokozó

Taxonjai

Az eredetileg leírt változat a Borrelia burgdorferi sensu stricto (tehát a „szűk értelemben vett”) borrelia, a teljes Lyme-kórt okozó baktériumcsoport a B. burgdorferi sensu lato („széles értelemben vett” borrelia) nevet kapta. A B. afzelii leginkább a bőrgyógyászati kórképek, a B. garinii a neurológiai tünetek okozója. A B. spielmanii nemrég leírt faj (Andrew Spielmanról, aki elsőként írta le a Borrelia burgdorferi sensu lato teljes életciklusát). Európában mind a négy faj megtalálható, Amerikában csak a B. burgdorferi sensu stricto, Ázsiában csak a B. afzelii és a B. garinii található. Lyme-foltos betegekből többnyire B. afzelii, ritkán B. garinii tenyészthető ki, a B. burgdorferi s. s. gyakorisága mindössze 1% körüli.

Életciklusa

A kullancs gyomrában szaporodó borreliák a legalább 24 órája tartó vérszívás során, vagy a kullancs eltávolításakor kerülnek a szervezetbe. A vérárammal és a szövetek közt vándorolva terjednek el. Egyedi, a legtöbb baktériumtól eltérően kromoszómájuk nem gyűrűs, hanem egyenes szálú. A genomjuk emellett 21 plazmidot, azaz a kromoszómán kívül eső független DNS- vagy RNS-darabkát is tartalmaz, többet, mint bármely ismert baktériumfaj. A kórokozó képes egyes állatokban azok megbetegítése nélkül túlélni. Ilyen rezervoárállatok számára a rágcsálók (egér, pocok), egyes madarak (fekete rigó, fácán, sirályfélék) és maguk a kullancsok is.

Források

• Az Élet és Tudomány 2005. július 13-i számában megjelent cikk

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Lyme-kór témájú médiaállományokat.

• Lyme-kór.lap.hu – Linkgyűjtemény
• A kullancsokról – Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása
• Az OEK módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről
• A Lyme-kór tünetei, szövődményei és kezelése Archiválva 2018. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• LYME: Una epidemia silenciosa – Ismeretterjesztő honlap a betegségről (spanyolul)