Llullaillaco

Llullaillaco
Magasság	6739 m
Hely	Argentína, Chile
Hegység	Andok
Relatív magasság	2344 m
Dominancia	264,53 km
Típus	rétegvulkán
Kor	pleisztocén
Utolsó kitörés	1877
Első megmászás	1952, Bión González, Juan Harseim
Elhelyezkedése
Llullaillaco Pozíció Argentína térképén
d. sz. 24° 43′ 10″, ny. h. 68° 32′ 33″-24.7195, -68.5425
Peakbagger SummitPost
A Wikimédia Commons tartalmaz Llullaillaco témájú médiaállományokat.

A Llullaillaco egy rétegvulkán az Andokban, Argentína (Salta tartomány) és Chile határán. Ez a negyedik legnagyobb vulkán és a második legnagyobb aktív vulkán a világon. Csak az Ojos del Salado magasabb. A Llullaillaco ezenkívül a nyugati félteke hatodik legmagasabb hegye.

A Llullaillaco a hagyományos Puna de Atacama vulkán vonalat követi. Nagy törmelékmező veszi körül, csúcsát a nagy szárazság ellenére állandóan hó borítja. A név jelentése (ajmara nyelven) forró víz: lloclla – forró és yacu – víz. Más források szerint a név a kecsua lullac (terül) és yacu (víz) szavakból jön. A hegyet először az inkák mászták meg, sokkal korábban, mint ahogy Kolumbusz felfedezte Amerikát.

Mászási útvonalak

Több mászási útvonal van a hegyen, amelyek nem igényelnek különleges technikát, bár a nagy magasság nehézségeket okoz és egyedül ez veszélyes tényezőnek számít. Kapaszkodók szükségesek a nagy hó- és jégmezőkön való áthaladáshoz.

A terület egy részén taposóaknák vannak, amelyeket még az 1978-1982-es argentin-chilei háború idején telepítettek. Feltétlenül szükséges egy tapasztalt helyi vezető.

Történet

Múmiák a Llullaillacón

1999-ben a Llullaillaco hegycsúcsa közelében egy argentin-perui antropológiai expedíció három inka gyermek tökéletesen tartósodott maradványait találta meg, akiket kb. 500 éve áldoztak fel.

Geológia

Két nagyobb fejlődési szakasz különböztethető meg a vulkán történetében: a Llullaillaco I az ősi elsődleges vulkán a pleisztocénből. Két nagyon erodálódott kúp a hozzá tartozó lávafolyással, 20 km szélességgel és amely főleg nyugaton helyezkedik el, a legfontosabb bizonyíték ennek létezésére.

Erre helyezkedve egy jól megmaradt építmény van, amelyet Llullaillaco II-nek neveznek, és amely a történelmi időben még aktív volt. Sok holocén lávafolyást tulajdonítanak ehhez a fázishoz, a két legfontosabb északi és déli irányú.

1854-ben, 1868-ban és 1877-ben jelentettek kitörést, amelynek során keletkezett valószínűleg a terület legfiatalabb lávafolyása, amelyet könnyű felismerni sötét színe miatt.

Források

• Siebert, L. és T. Simkin (2002-). Volcanoes of the World: an Illustrated Catalog of Holocene Volcanoes and their Eruptions. Smithsonian Institution, Global Volcanism Program Digital Information Series, GVP-3. URL: http://www.volcano.si.edu/world/ Archiválva 2008. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Llullaillaco témájú médiaállományokat.

• Rövid geológiai és geokémiai leírás, műholdfelvételekkel