Olivier Messiaen

Olivier Messiaen
Olivier Messiaen 1986-ban
Életrajzi adatok
Született	1908. december 10. Avignon
Elhunyt	1992. április 27. (83 évesen) Clichy
Sírhely	Saint-Théoffrey
Házastársa	Claire Delbos (1932 – 1959. április 22.) Yvonne Loriod (1961–2010)
Szülei	Cécile Sauvage Pierre Messiaen
Iskolái	Párizsi Konzervatórium (1919–)
Pályafutás
Műfajok	opera szimfónia
Hangszer	orgona
Díjak	a francia Becsületrend nagykeresztje a Német Szövetségi Köztársaság Rendjének nagykeresztje a Koronarend parancsnoki fokozata Hamburgi Bach-díj (1979) Erasmus-díj (1971) Léonie Sonnings musikpris (1977) Royal Philharmonic Society Gold Medal (1975) Berliner Kunstpreis (1984) Wihuri Sibelius Prize (1971) Kyoto Prize in Arts and Philosophy (1985) Ernst von Siemens Music Prize (1975) honorary doctor of the University of Sydney Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka 11050 Messiaen Honorary Member of the International Society for Contemporary Music
Tevékenység	zeneszerző, zeneművész, ornitológus
Kiadók	Deutsche Grammophon
IPI-névazonosító	00020601152
A Wikimédia Commons tartalmaz Olivier Messiaen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Olivier Messiaen (Avignon, 1908. december 10. – Saint-Théoffrey, 1992. április 27.) francia zeneszerző, orgonista és ornitológus. Zenei nyelve félreismerhetetlenül egyedi; műveit mély áhítat, erő és tisztaság hatja át.

Élete

Avignonban született Cécile Sauvage költőnő és Pierre Messiaen angoltanár, Shakespeare-műfordító idősebb gyermekeként. A párizsi Conservatoire-ban orgonát Marcel Duprétől, zeneszerzést Charles-Marie Widortól, majd Paul Dukastól tanult. 1931-től haláláig (azaz 61 évig) a párizsi Sainte-Trinité templom orgonistája volt.

A második világháborúban besorozták katonának, fogságba esett és egy hadifogolytáborba került. Itt írta egyik leghíresebb művét (Quatuor pour la fin du temps), melynek bemutatója is a táborban volt, 1941-ben.

1932-ben feleségül vette a hegedűs és zeneszerző Claire Delbos-t, aki hosszú betegség után 1959-ben meghalt. Két évvel később Messiaen Yvonne Loriod-val kötött házasságot, aki zongoristaként zongoraműveinek hiteles tolmácsolója és ihletője volt.

1941-től 1978-ig a párizsi Conservatoire tanára volt. Vendégoktatóként 1947-ben Budapesten is tanított.

1992-ben Párizsban halt meg.

Zenei nyelve

Messiaen zenéjét mély vallásossága határozza meg. Műveinek témaválasztása gyakran teológiai kérdések köré szerveződik. Nagy hatással volt rá az indiai zene (elsősorban annak ritmikája), a gregorián és a görög metrika. Zenéjének jellemzője a mesterséges skálák (modusok) és ritmikai képletek használata, szövegek átalakítása zenévé.

Szín

Messiaen zenéjének meghatározó eleme a szín. Ebben közrejátszik az a tény, hogy Messiaennek színhallása volt.

Szimmetria

Messiaen előszeretettel alkalmaz szimmetrikus mintákat mind ritmus, mind hangmagasság tekintetében.

Hangkészlet

A limitált transzpozíciós lehetőségekkel rendelkező módusok határozzák meg Messiaen harmónia- és dallamvilágát. Ezek olyan hangsorok, melyeket 12-nél kevesebb-féleképpen lehet transzponálni.

Madárdal

1952-től kezdve Messiaen egyre inkább zenéjébe integrálta a madarak énekét. Hihetetlen pontossággal jegyezte le a madárcsicsergéseket, amik sokszor egész művek alapanyagául szolgáltak (Le merle noir, Oiseaux exotiques, Réveil des oiseaux, Catalogue d’oiseaux).

Szerializmus

Néhány művében, legszembetűnőbben a Mode de valeurs et d'intensités címűben, Messiaen a szerializmus technikájához fordul. Eme műveknek azonban nem tulajdonított akkora jelentőséget, mint amekkorát a muzikológusok tulajdonítanak nekik.

Tanári tevékenysége

Messiaen a XX. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzéstanára volt. Növendékei közül sokan a század második felének legmeghatározóbb komponistái voltak: Pierre Boulez, Karlheinz Stockhausen, Pierre Henry, Iannis Xenakis, Tristan Murail, Gérard Grisey, Kent Nagano, Claude Vivier. Magyar tanítványai voltak: Szőnyi Erzsébet, Kurtág György, Vidovszky László.

Kották

• Messiaen, Olivier. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2019. május 17.)

Írások

• Technique de mon langage musical (Zenei nyelvem technikája) Paris: Leduc, 1944
• Vingt leçons d'harmonie (20 harmóniai lecke) Paris: Leduc, 1944
• Traité de rythme, de couleur, et d’ornithologie (Értekezés a ritmusról, a színről és a madártanról), Paris: Leduc, 1994–2002
• Maurice Ravel zongoraműveinek elemzése

Források

• Claude SAMUEL: Entretiens avec Olivier Messiaen, Paris, Pierre Belfond, coll. Entretiens, 1967
• MESSIAEN, Olivier: A szakrális zene (ford. Szita Bánk) = Pannonhalmi Szemle. 6. 1998. 4. 85-91.
• TÖRÖK József: Olivier Messiaen, a musicus theologicus. = Magyar Egyházzene. 5. 1997/1998. 2-3. 153-156.

Kapcsolódó szócikkek

• Zenetörténet