Kígyó-sziget
| Kígyó-sziget | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Odesszai |
| Járás | Izmajili |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Fekete-tenger |
| Terület | 17 ha = 0,17 km² |
| Hosszúság | 0,66 km |
| Szélesség | 0,66 km |
| Tengerszint feletti magasság | 41 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Kígyó-sziget
Pozíció a Fekete-tenger térképén
| |
 é. sz. 45° 15′ 18″, k. h. 30° 12′ 15″45.255000°N 30.204167°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 18″, k. h. 30° 12′ 15″45.255000°N 30.204167°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyó-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Kígyó-sziget (ukránul Острів Зміїний, románul Insula şerpilor) egy 17 hektár területű Ukrajnához tartozó sziget a Fekete-tengerben, a Duna-deltával szemben. Közigazgatásilag az Odesszai terület Izmajili járásához tartozik. Maga a sziget Ukrajnához tartozik, de a kontinentális talapzat egy részére Románia is igényt tartott. Az ukrán álláspont szerint a sziget lakott, ami jogot biztosít számukra a kontinentális talapzatra, ezt azonban a román fél vitatta, ezért 2004 szeptemberében a Nemzetközi Bírósághoz fordult.[3] 2007-ben a szigeten létrehozták Bile települést. A sziget körüli talapzat területi határait a Nemzetközi Bíróság 2009-ben állapította meg, aminek nyomán Románia a vitatott tengeri terület közel 79%-át, Ukrajna a 21%-át kapta.[4] 2022 első felében az orosz hadsereg néhány hónapig megszállás alatt tartotta.
Földrajz
[szerkesztés]
A sziget a Fekete-tengerben, a Duna-deltától 37 kilométerre keletre fekszik. Területe mindössze 17 ha.[5] Jelentőségét a hozzá tartozó kontinentális talapzat szénhidrogénkincse adja.[6]
Történelem
[szerkesztés]A Kr. e. 6. században a görögök templomot építettek a szigeten Akhilleusz tiszteletére. Később török uralom alá került, egészen 1788-ig. Az orosz–török háború után Oroszországhoz, majd a krími háború után újra Törökországhoz került.
Románia 1879-ben vette birtokba a Kígyó-szigetet. Az 1947-es párizsi békeszerződés a Szovjetuniónak ítélte, amivel egyetértett az 1961-es román-szovjet szerződés is. Az 1997-es román-ukrán alapszerződés leszögezte, hogy a két ország között nincsenek vitatott területi kérdések.[6]
2022. február 24-én, Ukrajna 2022-es orosz inváziójának első napján két orosz hadihajó, a Vaszilij Bikov őrhajó és a Moszkva rakétás cirkáló támadta a szigetet. Ugyanazon a napon, egy második támadás során a szigetet megszállták az orosz erők. A csata során az ukrán határőrség nem adta meg magát, így a teljes személyzet, 13 fő hadifogságba került.[7]
A sziget orosz elfoglalása után az ukrán erők hadműveletet indítottak az orosz hadsereg kiűzésére a szigetről. Több mint négy hónapig támadták a szigeten lévő orosz erőket és a szigetre csapatokat szállító orosz hajókat. A sziget elleni ukrán támadásokban kiemelt szerepe volt a HIMARS rakétarendszernek. Az ukrán támadások eredményeként az orosz megszálló erők 2022. június végén elhagyták a szigetet.
2023. július 8-án, a sziget felszabadításának egy éves évfordulója után Volodimir Zelenszkij elnök Kirilo Budanov, a katonai hírszerző szolgálat vezetője és Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője kíséretében meglátogatta a Kígyó-szigetet.[8]
A sziget ellen 2023. július 13-án az orosz erők légitámadást hajtottak végre, ennek során egy repesz-romboló légibomba találta el a területet.[9]
Népesség
[szerkesztés]A szigeten kb. 70 fő él. Itt állomásozik egy ukrán légvédelmi alakulat és egy határőrőrs; a civil lakosság nagyrészt építőmunkásokból, geofizikusokból, szeizmológusokból áll.[6] Az ukrán parlament határozatot hozott egy település létesítéséről a szigeten, alátámasztandó érvelését, mely szerint a sziget lakott,[5] így a nemzetközi jog értelmében igényt tarthat a kontinentális talapzatra.
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Вилківська міська об'єднана територіальна громада
- ↑ Загальна інформація
- ↑ A Fekete-tenger és környéke a román-ukrán viszonyban, Budapest Analyses (letöltve: 2007. február 22.)
- ↑ Wayback Machine. web.archive.org. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. február 5.)
- ↑ a b Területi vita Románia és Ukrajna között Archiválva 2007. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Hírlap, 2007. február 9. (letöltve: 2007. február 22.)
- ↑ a b c Ukrán-román viszály a Kígyó-sziget miatt Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, karpatinfo.net, 2005. szeptember 3. (letöltve: 2007. február 22.)
- ↑ HVG.hu: Ukrán haditengerészet: Életben vannak a Kígyó-sziget ukrán védői[halott link] 2022. február. 28. 17:20
- ↑ Зеленський опублікував відео зі Зміїного у 500-й день повномасштабної війни (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2024. február 5.)
- ↑ Росіяни зранку скинули фугасну бомбу на Зміїний – ОК “Південь” (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2024. február 5.)
További információk
[szerkesztés]- Ukrajna és Románia tengeri határvitában – National Geographic, 2007. február 12.
| Országok és városok |  Abházia: Szuhumi ·  Bulgária: Burgasz, Várna ·  Grúzia: Batumi ·  Oroszország: Szocsi, Novorosszijszk ·  Románia: Konstanca ·  Törökország: Isztambul, Trabzon, Samsun, Zonguldak · Ukrajna: Odessza, Jevpatorija, Szevasztopol, Jalta, Mariupol |
|---|---|
| Félszigetek, földnyelvek | Krím · Tarhankuti-félsziget · Szarics-fok · Mehanom-fok · Çam-fok · Civa-fok · Incir-fok · Bafra-fok · Boztepe-fok · İnce-fok · Kerempe-fok · Baba-fok · Kerpe-fok · Iğneada-fok · Emine-fok · Kaliakra-fok |
| A tengerbe ömlő folyók | |
| A Fekete-tenger öblei, szorosai és melléktengerei | |
| Egyéb | |
