Jacques Amyot

Jacques Amyot
Élete
Született	1513. október 30. birthplace of Jacques Amyot, Franciaország
Elhunyt	1593. február 6. (79 évesen) Auxerre, Franciaország
Sírhely	Auxerre
Kitüntetései	Commander of the Order of the Holy Spirit Szent Mihály-rend lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Amyot témájú médiaállományokat.

Jacques Amyot (Melun, 1513. október 30. – Auxerre, 1593. február 6.) francia író, fordító, auxerre-i püspök.

Élete és munkái

Szegény családban született. Bourges-ban jogi doktorátust szerzett, majd nevelői álláshoz jutott. Befolyásos pártfogók révén a görög és a latin nyelv tanára lett a bourges-i egyetemen, ahol sok évan át tanított. Héliodórosz-fordítása (1547) megnyerte I. Ferenc király tetszését, aki a bellozane-i apátságot adományozta neki. Később néhány évet Itáliában töltött. Hazatérése után, 1557-ben II. Henrik megtette fiai nevelőjének. 1570-ben auxerre-i püspök lett,

Eredeti művet nem írt. Hírnevét az ókori görög klasszikusok franciára fordításaival alapozta meg. Közülük kiemelt figyelmet érdemel Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művének fordítása, melyet Vies des hommes illustres címen adtak ki. Ez a fordítás Amyot kortársainak és a következő nemzedékeknek is egyik legolvasottabb könyve lett. Sikerét nagyban elősegítette kellemes, egyszerű stílusa, ami a francia széppróza egyik úttörő termékévé teszi. Ennek a francia szövegnek az alapján fordította angolra a művet Thomas North (1579), akinek fordítását Shakespeare használta fel a Julius Caesar és néhány más tragédia írásakor.

Fordításai

• Héliodórosz: Æthiopica című regénye (1547)
• Szicíliai Diodórosz világtörténetének (Bibliotheca historica) hét könyve (1554)
• Longosz pásztorregénye: Daphnisz és Chloé (1559)
• Plutarkhosz:
  • Bíoi Parállēloi (magyarul: Párhuzamos életrajzok, franciául: Vies des hommes illustres, 1559)
  • Ethika / Moralia (franciául: Œuvres morales, 1572–1574), ezen a fordításon több mint húsz évet dolgozott.

Források

• Birkás Géza: A francia irodalom története. Budapest: Szent István Társulat. 1927. 75. o.  
• Энциклопедия Брокгауза и Ефрона (orosz nyelven) (1890–1907.) 
• Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 274. o.  
• Dobossy László: A francia irodalom története. Budapest: Gondolat. 1963. 148–149. o.