Illadopsis cleaveri
Illadopsis cleaveri | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Illadopsis cleaveri (Shelley, 1874) | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Illadopsis cleaveri témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Illadopsis cleaveri témájú kategóriát. |
Az Illadopsis cleaveri a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Pellorneidae családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt George Ernest Shelley angol ornitológus írta le 1874-ben, a Drymocataphus nembe Drymocataphus cleaveri néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Illadopsis cleaveri batesi (Sharpe, 1901)
- Illadopsis cleaveri cleaveri (Shelley, 1874)
- Illadopsis cleaveri johnsoni (Büttikofer, 1889)
- Illadopsis cleaveri marchanti Serle, 1956
- Illadopsis cleaveri poensis Bannerman, 1934[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Nyugat- és Közép-Afrikában, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Ghána, Guinea, Libéria, Nigéria és Sierra Leone területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 15-16 centiméter, testtömege 22-36 gramm.[3]
Életmódja
[szerkesztés]Gerinctelenekkel táplálkozik.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. december 21.)