Hegedűs László (festő)
Hegedűs László | |
Született | 1870. január 3. Szentes |
Elhunyt | 1911. július 7. (41 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | festőművész, egyetemi tanár |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegedűs László (Szentes, 1870. január 3. – Budapest, 1911. július 7.)[1] festőművész, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Hegedűs Imre magánzó és Szénássy Rozália fiaként született. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban végezte el, majd a Benczúr-mesteriskola diákja lett. Pállik Béla festőművész fedezte fel tehetségét, majd Tatán tanította is. Első ízben 1894-ben állított ki a Műcsarnokban, ahol sok díjat nyert el. 1899-ben Spanyolországban volt tanulmányúton. 1903-1911 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1904-ben Rómába utazott. 1902. június 28-án Debrecenben feleségül vette Király Ilonát.[2] Nagyszabású festőnek indult, de pályája derekán betegsége hirtelen letörte. A bankó-jegyek és díszoklevelek rajzain kívül sok illusztrációt is rajzolt. 1912-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Halálát agylágyulás okozta.
Művei
[szerkesztés]- Manőver (1895)
- Liliomos Madonna (1895)
- Liliomok között (1895)
- Káin és Ábel (1899)
- Krisztus siratása (1904)
- Levélírás közben (1910)
Díjai
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tolnai Új Világlexikona 6. Gőz-Hit (Budapest, 1927) 232. old.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar katolikus lexikon
- Szentes Helyismereti Kézikönyve
- Képzőművészet Magyarországon