Ugrás a tartalomhoz

Haptista

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haptista
Coccolithus pelagicus
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Törzs: Haptista
Cavalier-Smith 2015
Altörzsek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Haptista témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Haptista témájú kategóriát.

A Haptista a Centroplasthelida és a Haptophyta által alkotott klád a Diaphoretickesben. Filogenomikai tanulmányok szerint a Haptista az Ancoracysta twista fajjal együtt a Sar+Telonemia szupercsoport testvérkládját alkotja, de a Cryptista+Archaeplastida testvércsoportjának is tekintették.[1][2][3][4] Így a Diaphoretickes egyik legkorábban elkülönült ága. Később kiderült, hogy a Haptista a Tsar testvérkládja, és e két csoport együtt alkotja az A. twistát tartalmazó Provora testvérkládját.[5]

Filogenomika

[szerkesztés]

A Haptista a Cryptistához és a Sarhoz hasonlóan rendelkezik elsősorban a mitokondriumokra jellemző HCF101-paralóggal (mHCF101), és nincs bennük Ind1. A mitokondriális HCF101 annak plasztiszaikat másodlagosan vesztett (például csillósok és Cryptosporidium) vagy redukált nem fotoszintetikus plasztiszú élőlényekben (például Apicomplexa) való jelenlétét magyarázza.[6]

A Haptista a sárgásmoszatokhoz hasonlóan N-terminális hélixből és C-terminális FHA-doménből álló survivint tartalmaz, míg a gombákéban és állatokéban 1 vagy 2 N-terminális BIR domént követ a C-terminális hélix.[7]

A Haptophyta Stiller et al. szerint egy sárgamoszat negyedleges endoszimbiózisából alakult ki a Myzozoához hasonlóan, míg Bodył et al. szerint egy Cryptophyta-faj harmadlagos endoszimbiózisából alakult ki a sárgamoszatokhoz hasonlóan.[4] Utóbbi szerint a Cryptophyta a plasztiszt az rpl36 transzferje előtt adta a sárgamoszatoknak, a Haptophytának pedig annak bakteriális homológra való cseréje után.

Nem rendelkeznek az ependiminnel rokon fehérjékkel.[8]

Taxonómia

[szerkesztés]

Belső

[szerkesztés]

Cavalier-Smith, Chao és Lewis,[9] valamint Ruggiero et al. 2015-ös tanulmányai alapján:[10]

  • Subphylum Centroheliozoa Cushman et Jarvis 1929 sensu Durrschmidt et Patterson 1987 [Heliozoa Haeckel 1862 stat. n. Margulis 1974 em. Cavalier-Smith 2003]
    • Classis Centrohelea Kuhn 1926 stat. n. Cavalier-Smith 1993 [Centroplastiales; Centrohelina Hartmann 1913; Centroplasthelida Febvre-Chevalier 1984]
  • Subphylum Haptophytina Cavalier-Smith 2015 (Haptophyta Hibberd 1976 sensu Ruggerio et al. 2015)
    • Cladus Rappemonada Kim et al. 2011
    • Cladus Haptomonada (Margulis et Schwartz 1998) [Haptophyta Hibberd 1976 emend. Edvardsen et Eikrem 2000; Prymnesiophyta Green et Jordan, 1994; Prymnesiomonada; Prymnesiida Hibberd 1976; Haptophyceae Christensen 1962 ex Silva 1980; Haptomonadida; Patelliferea Cavalier-Smith 1993]
      • Classis Pavlovophyceae (Cavalier-Smith 1986) Green et Medlin 2000
      • Classis Prymnesiophyceae Christensen 1962 emend. Cavalier-Smith 1996 [Haptophyceae s.s.; Prymnesiophycidae Cavalier-Smith 1986; Coccolithophyceae Casper 1972 ex Rothmaler 1951]

Külső

[szerkesztés]

A Haptista lehetséges testvértaxonja az Ancoracysta twista.[11] A leggyorsabban fejlődő helyek kihagyásakor Straessert et al. a Haptista helyzetváltozását figyelte meg – az összes helyet figyelembe véve a Cryptista és az Archaeplastida együttesének, 25 000 helyet kihagyva a Tsar testvértaxonja, 35 000-et kihagyva viszont az eredeti kapcsolat áll helyre, de statisztikai szignifikancia nélkül. Az A. twista 25 000 hely kihagyásakor a Haptista testvértaxonjaként szerepel.[11]

Okamoto et al. 2009-es tanulmánya szerint a Hacrobia tagja,[12] azonban vitatott volt, hogy e csoport monofiletikus-e,[13] és idővel kiderült, hogy nem az.[1]

Jelentőség

[szerkesztés]

Az óceánok trópusi és meleg mérsékelt övi részeivel szemben a sarki óceánokban a termelés nagyját fotoszintetikus mikrobák, például a diatómák, a Haptophyta, a Chlorophyta és a Prasinophyta és megfelelő baktériumaik adják. Utóbbiak nagyja a fitoplanktonsejtet körülvevő, szerves anyagban gazdag és a növényi rizoszférának megfelelő fikoszféra része. Tehát a fitoplankton által termelt szerves anyagot a prokarióták szubsztrátként használják.[14]

Az Antarktisz közelében nyáron a fitoplankton-virágzás nagyrészt diatómákból és Cryptophytából áll, de jelen vannak még a Phaeocystis és más ostorosok, de ezek fajai nehezen azonosíthatók. Partközelben a Pyramimonas és páncélos ostorosok is virágoznak.[15] Itt a Haptista tagjai közt csak a Haptophyta van jelen.[15] A legnagyobb mennyiségben a Haptistából a 16SASV68 és a 16SASV151 voltak jelen, melyek a Phaeocystis antarctica és Chrysochromulina parva fajoknak felelnek meg. A hőmérséklettel és a nappalhosszal negatív korrelációt mutatnak ezek relatív gyakoriságai.[15]

A Hamilton et al. 2021-es tanulmányában szereplő egyes kleptoplasztikus antarktiszi diatómák számára a P. antarctica plasztiszforrás, továbbá a Haptophyta és a Dictyochophyta ragadozó fotoszintetikus mixotrófokat tartalmaznak. Ez megváltoztatja a tisztán fotoszintetikus taxonokhoz képest a környezeti feltételeket és kiválasztó folyamatokat.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Burki F, Kaplan M, Tikhonenkov DV, Zlatogursky V, Minh BQ, Radaykina LV, Smirnov A, Mylnikov AP, Keeling PJ (2016). „Untangling the early diversification of eukaryotes: a phylogenomic study of the evolutionary origins of Centrohelida, Haptophyta and Cryptista.”. Proc Biol Sci 283 (1823), 20152802. o. DOI:10.1098/rspb.2015.2802. PMID 26817772. PMC 4795036. 
  2. ↑ (2009) „Large-scale phylogenomic analyses reveal that two enigmatic protist lineages, Telonemia and Centroheliozoa, are related to photosynthetic chromalveolates.” (Free full text). Genome Biology and Evolution 1, 231–8. o. DOI:10.1093/gbe/evp022. PMID 20333193. PMC 2817417. 
  3. ↑ (2021. november 17.) „Single cell genomics reveals plastid-lacking Picozoa are close relatives of red algae” (angol nyelven). Nature Communications 12 (1), 6651. o. DOI:10.1038/s41467-021-26918-0. ISSN 2041-1723. PMID 34789758. PMC 8599508. 
  4. ↑ a b Strassert JFH, Irisarri I, Williams TA, Burki F (2021. március 25.). „A molecular timescale for eukaryote evolution with implications for the origin of red algal-derived plastids”. Nat Commun 12, 1879. o. DOI:10.1038/s41467-021-22044-z. ISSN 2041-1723. PMID 33767194. PMC 7994803. , hibajavítás: Strassert JFH, Irisarri I, Williams TA, Burki F (2021. június 7.). „Author correction: A molecular timescale for eukaryote evolution with implications for the origin of red algal-derived plastids”. Nat Commun 12, 3574. o. DOI:10.1038/s41467-021-23847-w. PMID 34099732. PMC 8185070. 
  5. ↑ Tikhonenkov, Denis V. (2022). „Microbial predators form a new supergroup of eukaryotes”. Nature 612 (7941), 714–719. o. DOI:10.1038/s41586-022-05511-5. PMID 36477531. 
  6. ↑ Pyrih J, Žárský V, Fellows JD, Grosche C, Wloga D, Striepen B, Maier UG, Tachezy J (2021. március 19.). „The iron-sulfur scaffold protein HCF101 unveils the complexity of organellar evolution in SAR, Haptista and Cryptista”. BMC Ecol Evol 21 (1), 46. o. DOI:10.1186/s12862-021-01777-x. PMID 33740894. PMC 7980591. 
  7. ↑ Komaki S, Tromer EC, De Jaeger G, De Winne N, Heese M, Schnittger A (2022. október 18.). „Molecular convergence by differential domain acquisition is a hallmark of chromosomal passenger complex evolution”. Proc Natl Acad Sci U S A 119 (42), e2200108119. o. DOI:10.1073/pnas.2200108119. PMID 36227914. PMC 9680938. 
  8. ↑ McDougall C, Hammond MJ, Dailey SC, Somorjai IML, Cummins SF, Degnan BM (2018. december 4.). „The evolution of ependymin-related proteins”. BMC Evol Biol 18. DOI:10.1186/s12862-018-1306-y. PMID 30514200. PMC 6280359. 
  9. ↑ Cavalier-Smith T, Chao EE, Lewis R (2015). „Multiple origins of Heliozoa from flagellate ancestors: New cryptist subphylum Corbihelia, superclass Corbistoma, and monophyly of Haptista, Cryptista, Hacrobia and Chromista”. Molecular Phylogenetics and Evolution 93, 331–362. o. DOI:10.1016/j.ympev.2015.07.004. PMID 26234272. 
  10. ↑ Ruggiero MA, Gordon DP, Orrell TM, Bailly N, Bourgoin T, Brusca RC, Cavalier-Smith T, Guiry MD, Kirk PM (2015. április 29.). „Higher Level Classification of All Living Organisms”. PLOS ONE 10 (4), e0119248. o. DOI:10.1371/journal.pone.0119248. PMID 25923521. PMC 4418965. 
  11. ↑ a b Strassert JFH, Jamy M, Mylnikov AP, Tikhonenkov DV, Burki F (2019. április 1.). „New Phylogenomic Analysis of the Enigmatic Phylum Telonemia Further Resolves the Eukaryote Tree of Life”. Mol Biol Evol 36 (4), 757–765. o. DOI:10.1093/molbev/msz012. PMID 30668767. PMC 6844682. 
  12. ↑ Okamoto, N. (2009). „Molecular Phylogeny and Description of the Novel Katablepharid Roombia truncata gen. et sp. nov., and Establishment of the Hacrobia Taxon nov”. PLOS ONE 4 (9), e7080. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007080. PMID 19759916. PMC 2741603. 
  13. ↑ Sakaguchi M, Takishita K, Matsumoto T, Hashimoto T, Inagaki Y (2009. július 1.). „Tracing back EFL gene evolution in the cryptomonads-haptophytes assemblage: separate origins of EFL genes in haptophytes, photosynthetic cryptomonads, and goniomonads”. Gene 441 (1–2), 126–131. o. DOI:10.1016/j.gene.2008.05.010. PMID 18585873. 
  14. ↑ Duncan A, Barry K, Daum C, Eloe-Fadrosh E, Roux S, Schmidt K, Tringe SG, Valentin KU, Varghese N, Salamov A, Grigoriev IV, Leggett RM, Moulton V, Mock T (2022. április 28.). „Metagenome-assembled genomes of phytoplankton microbiomes from the Arctic and Atlantic Oceans”. Microbiome 10 (1), 67. o. DOI:10.1186/s40168-022-01254-7. PMID 35484634. PMC 9047304. 
  15. ↑ a b c d Hamilton M, Mascioni M, Hehenberger E, Bachy C, Yung C, Vernet M, Worden AZ (2021. december 21.). „Spatiotemporal Variations in Antarctic Protistan Communities Highlight Phytoplankton Diversity and Seasonal Dominance by a Novel Cryptophyte Lineage”. mBio 12 (6), e0297321. o. DOI:10.1128/mBio.02973-21. PMID 34903046. PMC 8669470. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Haptista című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Haptista&oldid=27403368”