Ugrás a tartalomhoz

Házilégy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Házilégy
Nőstény példány
Nőstény példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Csoport: Schizophora
Csoport: Calyptrata
Öregcsalád: Muscoidea
Család: Igazi legyek (Muscidae)
Alcsalád: Muscinae
Nemzetség: Muscini
Nem: Musca
Linnaeus, 1758
Faj: M. domestica
Tudományos név
Musca domestica
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Musca contigua Walker, 1853
  • Musca harpyia Harris, 1869
  • Musca vicina Macquart, 1851
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Házilégy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Házilégy témájú médiaállományokat és Házilégy témájú kategóriát.

A házilégy (Musca domestica) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül az igazi legyek (Muscidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A házilégy a sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. A kiirtására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel. Továbbra is nagy tömegben fordul elő, főleg azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Musca domestica domestica
  • Musca domestica vicina

Megjelenése

[szerkesztés]
A házilégy anatómiája

A kifejlett házilégy hossza 6–8 milliméter és szárnyfesztávolsága 13–15 milliméter. A tor fekete, a potroh barna. Egy pár repülőszárnya van; hátulsó pár szárnya billérré, kis rezgővé alakult, ezek segítségével tud zümmögni és repülés közben manőverezni.[1] Nagy összetett szeme lehet barna vagy szürke. Szájszerve tapogatópárnás nyaló-szívó. Az ízek és szagok érzékelésére szolgáló kemoreceptorok a lábon találhatóak.[1]

Életmódja

[szerkesztés]

A légy magányos állat. A táplálékforrás közelében azonban több állat is összegyűlhet. Tápláléka elsősorban rothadó hús, gyümölcs és állati ürülék. Csücsörítő, nyaló-szívó szájszervével csak folyékony táplálékot képes fogyasztani.[1] Táplálkozás előtt a légy megnyálazza táplálékát. Mivel az ember táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Egyes becslések szerint ezek száma körülbelül 30; a legismertebbek ezek közül a tífusz, a kolera és a vérhas.[1] Egy légyen átlagosan több mint 600 különböző baktériumfaj egyedei utaznak, köztük kórokozók.[2]

Szaporodása

[szerkesztés]

A párzási időszak az éghajlattól függ. A nőstény légy már 3 napos korában képes petéket rakni. A nőstény legfeljebb 500 petét tud lerakni, 120–150 petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja, amelyek a lárva számára táplálékul szolgálnak. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A peték 12–24 óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a lárvák, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3–4 nappal a lárvák bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett. A kifejlett házilégy élettartama 2–4 hét is lehet; azonban néha az év utolsó nemzedéke áthibernálja a telet.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605
  2. Sokkal visszataszítóbbak a legyek, mint eddig hittük – 24.hu, 2017.november 28.

Források

[szerkesztés]
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6