Kravarsko
| Kravarsko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Kravarsko |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vlado Kolarec |
| Irányítószám | 10413 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1824 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 225 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 48″, k. h. 16° 02′ 24″45.580000°N 16.040000°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 48″, k. h. 16° 02′ 24″45.580000°N 16.040000°E | |
| Kravarsko weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kravarsko falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Barbarići Kravarski, Čakanec, Donji Hruševec, Gladovec Kravarski, Gornji Hruševec, Novo Brdo, Podvornica, Pustike és Žitkovčica települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 25 km-re délre, a Vukomerići dombok között fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést és plébániatemplomát már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes a zágrábi káptalan statutumában. A Túrmezei kerülethez tartozott és mint ilyen, jobbágyai mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. A mai község déli része a topuskoi apátság birtoka volt. A legenda szerint Gornji Hruševec közelében a Gradišće nevű hegyen állt Ljudevit Posavski herceg vára, aki ellen a frankok négy hadjáratot is vezettek. A római Ad Fines romjaira azonos nevű erősséget emelt, melynek maradványait azonban teljesen még nem tárták fel.
A plébániát 1553-ban, 1588-ban és 1697-ben is említi az egyházi vizitáció. A település következő említése 1767-ben Zágráb vármegye falvainak összeírásában található. A község falvai akkor az Erdődyek selin-chicei uradalmához tartoztak. Kravarsko község kialakulása a 19. század közepén kezdődött és 1866-ra fejeződött be, amikor Kravarskon felállt a községi hivatal és a jegyző is megkezdte működését. A falunak 1857-ben 328, 1910-ben 512 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 512 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 328 | 392 | 414 | 482 | 519 | 512 | 502 | 607 | 559 | 590 | 530 | 500 | 475 | 480 | 512 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt plébániatemploma 1874-ben épült a település legmagasabb pontján. Harangtornya uralja a környéket. Elődje egy 17. századi kápolna volt. A mai templom belseje egyszerű, melyet szép festett üvegablakok ékesítenek. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott, 1959-ben teljesen megújították.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Az alapiskola honlapja Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.