Krasznabéltek
| Krasznabéltek (Beltiug, Bildegg) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Krasznabéltek |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447040 |
| Körzethívószám | 0261 |
| SIRUTA-kód | 136973 |
| Népesség | |
| Népesség | 1174 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 400 |
| Népsűrűség | 10,03 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 163 m |
| Terület | 117,03 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 32′ 55″, k. h. 22° 50′ 29″47.548613°N 22.841292°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 55″, k. h. 22° 50′ 29″47.548613°N 22.841292°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krasznabéltek (románul Beltiug, németül Bildegg) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megye déli részén, Erdődtől délre, a Kraszna folyó mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település és környéke már az őskor óta lakott helynek számít, amit az itt talált leletek is bizonyítanak.
1086-ban a hagyomány szerint Szent László király táborozott e helyen, mikor a besenyők ellen harcolt.
1216-ban a Váradi regestrum említi Béltek helységbe való Pált, aki perbe fogta Batári helység flandriai lakosait, minthogy testvérét megölték.
1301-ben Bölcsi Czudar Domokos kap rá királyi adományt. 1342-ben fiai a Kállayak itteni leánynegyedét is megkapják. 1412-ben az Ónody Czudarok elkobzott birtokait Drágh fiai Sándri és György kapták, kik ettől kezdve Bélteki Drágfiaknak nevezték magukat. 1431-ben a Kállayak és a Czudarok perlekednek a Drágfiakkal, de az uradalom 1444-ben végképp a Czudar családé lett. 1470-ben Belthek poss., 1475-ben már opp. Erdeuallya Beltek alakban fordul elő neve. 1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt annak birtokait Mátyás király a Drágfiaknak adta, és az övék volt 1555-ig, a Drágfi család kihalásáig.
1556-tól Béltek a Drágfiak kihalása miatt királyi birtok lett. 1569-ben Miksa király Béltek lakosait a törökök környéken végzett pusztításai miatt elszenvedett veszteségeikért, hat évre felmentette mindenféle adófizetés alól. 1592-ben az Erdődy uradalomhoz tartozott, és ezzel a szatmári váré volt. 1633-ban lokácsi Prépostváry Zsigmond kapott rá királyi adományt a hozzátartozó tíz helységgel együtt. 1681-ben az országgyűlés a bélteki vár felépítését kívánta, és azt, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintsék. Béltek vára azonban nem épült fel, de a Prépostváryaknak sáncokkal ellátott várkastélyuk volt itt.
A Rákóczi-szabadságharc után a bélteki uradalom is gróf Károlyi Sándoré, majd 1772-ben gróf Károlyi Antalé lett, aki királyi adományt kapott a bélteki uradalomra és a mezővárosra is. A Károlyiak az itt lakó reformátusokat kitelepítették a szomszédos Dobra helységbe, és helyükbe Württembergből hozott svábokat telepítettek. Később hozzájuk a közeli Résztelekről áttelepült frankok is csatlakoztak. Ők honosították meg a szőlőtermesztést a környéken.
1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1–2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett.
A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá.
1900-as évek elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Templom – 1482-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda építtette az erdődivel egy időben, s ugyanolyan stílusban.
A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint is, kinek sírfeliratát Szirmay Antal őrizte meg:
- Ha a nemzet hada támadván, őt kérte,
- Ez jószerencsével fogott fegyvert érte.
- Ha békesség vala, annak folyásával
- Az egész közösség élt szolgálatával.
- Kálló, Kassa, Eger ennek bizonysága,
- Melyeket vezérlett éles okossága..."
- Ha a nemzet hada támadván, őt kérte,
A település híres szülöttei
[szerkesztés]- Bálintfi Ottó magyar filozófus, kritikus, egyetemi tanár, 1948. október 22.
- Ardai L. Attila kanonok, 1941. május 22.
- Urbán János P. Erik ferences szerzetes (OFM), 1981. január 1.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931)
- Berei József: Szatmár vármegye várai
- Nagy Gyula - Századok folyóirat, XI, 1877, 173–175 oldal
- Bujor Dulgău: Sigiliile instituțiilor Sătmărene din secolele XVI – XIX, Editura Muzeului sătmărean Satu Mare, 1997, ISBN 973-97339-8-0, 122 oldal.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Krasznabéltek honlapja
- Krasznabéltek mezöváros címere
- Vonház István: A szatmármegyei német telepítés (Pécs, 1931) [1]
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
