Ugrás a tartalomhoz

Karcsú lóri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karcsú lóri
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Család: Lajhármakifélék (Loridae)
Gray, 1824
Nem: Loris
Faj: L. tardigradus
Tudományos név
Loris tardigradus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karcsú lóri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsú lóri témájú médiaállományokat és Karcsú lóri témájú kategóriát.

A karcsú lóri (Loris tardigradus) a főemlősök (Primates) rendjébe, azon belül a lajhármakifélék (Loridae) családjába tartozó Loris nemének egyik faja.

Korábban nemének egyetlen képviselőjeként ismerték, de az elterjedési terület északi részén élő egyedeket szürke karcsúlóri (Loris lydekkerianus) néven különálló fajnak nyilvánították.

Elterjedése

[szerkesztés]

Srí Lanka területén honos, a sziget délnyugati részén fordul elő. A sziget északi részén és India déli felén a szürke karcsúlóri (Loris lydekkerianus) váltja fel.

Esőerdők és mangroveerdők lakója.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Loris tardigradus tardigradus
  • Loris tardigradus nycticeboides

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 180–250 mm, testtömege 85–370 g. Farka nincs, végtagjai feltűnően vékonyak. Szőrzete testének felső részén rozsdavörös színű, testének alsó fele világosabb. A karcsú lóri nagy szemeivel a sötétben is jól lát.

Életmódja

[szerkesztés]

Éjszaka aktív, fákon élő faj. Napközben a fákon összegömbölyödve alszik, este indul táplálékot keresni magának. Mozgása nagyon lassú és megfontolt.

Rovarok, új hajtások, gyümölcsök, madártojás képezik táplálékát. Fogságban átlagosan 15 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

A hímek 12, a nőstények 10 hónaposan válnak ivaréretté. A párzási időszak nem köthető bizonyos évszakhoz. 166-169 napos vemhesség után a nőstény 1-2 tizenegy grammos kölyköt hoz világra.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A karcsú lóri a világ egyik legritkább főemlőse, az élőhelyének megsemmisülése fenyegeti. Élőhelyei nagyon szétszórtak. A Természetvédelmi Világszövetség becslése szerint összállománya kevesebb, mint 2500 egyedből áll és nincs egyetlen populációja sem, melynek egyedszáma elérné a 250 egyedet. Ezért az IUCN vörös listáján a „veszélyeztetett” kategóriában szerepel.

A Loris tardigradus nycticeboides alfajnak 1937-es felfedezése után 1939-ig csak négy megfigyelése volt, utána évtizedekig nem bukkantak a faj nyomára. Már félő volt, hogy végleg kihalt, de 2010-ben a Londoni Zoológiai Társaság kutatócsoportjának sikerült egy hím egyedet lefényképezni a természetben, később az egyedet befogva vizsgálatokat végezni rajta.

Források

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Roter Schlanklori című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Fordítás

[szerkesztés]