Kondor hadművelet
| Kondor hadművelet | |||
 | |||
Fő országok (Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay és Uruguay) Együttműködő ország (Peru) Támogató és finanszírozó (Egyesült Államok) | |||
| Dátum | 1975–1983 | ||
| Helyszín | Latin-Amerika | ||
| Casus belli | A katonai diktatúrákkal szemben álló demokratikus kormányok, politikai pártok, diákok, szervezetek, újságírók, művészek, tanárok, értelmiségiek és baloldaliak (szocialisták, anarchisták, kommunisták) kiiktatása. | ||
| Eredmény | Az argentin katonai junta bukása. | ||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kondor hadművelet témájú médiaállományokat. | |||
A Kondor hadművelet (portugálul: Operação Condor, spanyolul: Operación Cóndor) titkosszolgálati eszközökkel és puccsokkal végrehajtott politikai beavatkozás volt Dél-Amerikában 1975 és 1983 között.[1] Az Egyesült Államok által is támogatott hat katonai diktatúra – Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay és Uruguay titkosszolgálatainak összehangolt szövetségét jelentette.[2] Formálisan 1975 novemberében jött létre, amikor Augusto Pinochet kémfőnöke 50 hírszerző tisztet hívott össze Santiagóba.[3]
A Kondor során a titkosszolgálatok együttműködve kerestek fel sok ezer baloldali csoportokhoz köthető, vagy kötődéssel meggyanúsított személyt, akiket bebörtönöztek, kihallgattak, megkínoztak és titokban kivégeztek, de sokan közülük szimplán csak eltűntként lettek nyilvántartva. Azok a személyek se voltak biztonságban, akiknek valamilyen módon sikerült elmenekülniük a saját országuk titkosszolgálatai elől, mert a Kondorban szerepet vállaló országokban is letartóztatták, megkínozták, majd visszaküldték őket, ahol kivégzés várt rájuk.[4] A titkosügynökök nem csak Latin-Amerikában voltak aktívak, hanem az Egyesült Államok és számos európai ország területén is. A halálos áldozatok magas száma mellett több százezeren kerültek börtönbe politikai fogolyként. A hadművelet csúcsidőszaka 1975 és 1978 közé tehető, amikor 35 ezer embert gyilkoltak meg, sokukat nyom nélkül eltüntetve.[5]
Titkos jellege miatt nincsenek pontos adatok a halálos áldozatok számát illetően és csak becsélesekre lehet hagyatkozni, miszerint legalább 60 ezer ember esett áldozatul a politikai elnyomásnak. A gyilkosságok nagyjából felét minden bizonnyal egyetlen országban, Argentínában követték el.[6] Habár a Kondor célja alapvetően a kommunizmus és baloldali mozgalmak elleni fellépés volt, az áldozatok között voltak emberjogi aktivisták, írók, papok, diákok, értelmiségiek, újságírók.
A Chile és Argentína közötti feszültség fokozódásával és Argentínának a falklandi háborúban a brit hadseregtől elszenvedett veresége miatt az argentin junta 1983-ban megbukott, ami egyben több dél-amerikai diktatúra bukásához is vezetett. Az argentin junta bukását a Kondor hadművelet végének tekintik.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Operation Condor”, University of Oxford (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ „Albright megnyitná a CIA dél-amerikai dossziéit”, index.hu, 2000. augusztus 17. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ „Operation Condor - A criminal conspiracy to forcibly disappear people”, cels.org.ar (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ „Kondor-hadművelet: 24 személyt ítélt életfogytiglanra egy olasz bíróság”, liberties.eu, 2019. július 11. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ „Húsz évet kapott a 88 éves argentin diktátor”, alfahir.hu, 2016. május 28. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ „Argentinok emlékeznek a fasiszta katonai puccsra, miközben a jobboldali kormány átírná a történelmet”, amiidonk.hu, 2024. március 27. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ „Argentine dictator Videla dies in prison at age 87”, globalnews.ca, 2013. május 17. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
Források
[szerkesztés]- Egy kis történelem: a Kondor művelet. balrad.hu, 2019. február 27. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
