Gömöry Dávid
| Gömöry Dávid | |
| Született | Rozsnyó[2] |
| Elhunyt |
Győr[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Gömöry Dávid, Wachsmann Katalin[3] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Jénai Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gömöry Dávid (néhol: Gömöri; Rozsnyó, 1708. május 5. – Győr, 1795. október 14.) győri orvos, alkimista.
Tanulmányai
[szerkesztés]Gömöry Dávid és Wachsmann Katalin fia. Apja korán meghalt, így anyja nevelte.[3]
Csetneken járt iskolába. 1720-tól a késmárki gimnáziumban, 1724-től a soproni líceumban, végül Pozsonyban végezte a gimnáziumot.
Visszatért Késmárkra és Fischer Dániel orvos mellett két évig orvossegédként tevékenykedett. 1731. október 8-án beiratkozott a Jénai Egyetemre, ahol 1733. október 26-án orvosdoktori oklevelet kapott. Rövid ideig a Bécsi Egyetemen is tanult.[3]
Életpályája
[szerkesztés]A diploma megszerzése után egy ideig Rozsnyón gyógyított, majd Győrben telepedett le. 1769-ben már Gömöry Dávid volt a megyei tisztiorvos, aki sokat küszködött a vérhasjárvány ellen. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvekben olvasható, hogy milyen betegségeket kezelt a városban a XVIII. század második felében.
1741. október 28-án testvérével, Jánossal együtt Mária Teréziától magyar nemességet, és címeres nemeslevelet kapott. Gömöry Dávidnak feleségétől Halvar Zsuzsanna asszonytól született fia nemes Gömöry Dávid, valamint nemes Gömöry Zsuzsanna Katalin.[4]
Alkimistaként is hírnevet szerzett. Kapcsolatban állt a kor híres alkimistáival. Nem feltétlenül az aranycsinálás volt a célja, sokkal inkább a Bölcsek Kövének megtalálása, mert szerinte annak segítségével hozható létre a halhatatlan élet.
A magyar orvosi irodalom úttörői között tartják számon, több latin nyelvű értekezés szerzője. A győri Striebig nyomda természettudományi témájú kiadványainak sorát Gömöry Dávid 1739-ben kinyomtatott „A pestisről való orvosi tanácslás”-a nyitotta meg. A XVIII. sz. utolsó negyedében birtokosa volt a Kazinczy u. 6. számú háznak.[3]
Művei
[szerkesztés]- Gömöry Dávid (1732), De Syllogismo, mathematica noua methodo conscripta, Jéna
- Gömöry Dávid (1733), De Peripneumonia, Jéna
- Gömöry Dávid. A pestisről való orvosi tanácslás (magyar nyelven) (1739)
- Gömöry Dávid. Praxis medica usui apothecae manualis pharmaceuticae accommodata (latin nyelven)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ a b c d https://www.gyorikonyvtar.hu/gyel/index.php/G%C3%B6m%C3%B6ry_D%C3%A1vid
- ↑ a b c d Gömöry Dávid (magyar nyelven). http://kitud.kkmk.hu . [2019. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 7.)
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 213 - 215. oldal
További információk
[szerkesztés]- Szathmáry László. Magyar alkémisták. Bp.: K.M. Természettudományi Társulat, 108-133. o. (1928)
- Kapronczay Károly. Magyar orvoséletrajzi lexikon. Bp: Mundus, 120-121. o. (2004)
- Biczó Zalán. Győri orvoséletrajzi lexikon, I. kötet, 26. o. (2006)
- Szállási Árpád (1989). „Gömöri Dávid és Gömöry Dávid”. Orvosi hetilap (6. sz.), 299-301. o.