Faustin-Archange Touadéra
| Faustin-Archange Touadéra | |
 | |
| Született | 1957. április 21. (67 éves) Bangui, Ubangi-Shari |
| Állampolgársága | közép-afrikai |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | rektor |
| Iskolái | Bangui Egyetem University of Cocody Lille-i Egyetem[1] University of Yaoundé |
| A Közép-afrikai Köztársaság elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2016. március 30. | |
| Előd | Catherine Samba-Panza |
| A Közép-afrikai Köztársaság miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2008. január 22. – 2013. január 17. | |
| Elnök | François Bozizé |
| Előd | Élie Doté |
| Utód | Nicolas Tiangaye |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | Mouvement Coeurs Unis (MCU)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Faustin-Archange Touadéra témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Faustin-Archange Touadéra (Bangui, 1957. április 21.[2] –) közép-afrikai politikus, 2008 és 2013 között a Közép-afrikai Köztársaság miniszterelnöke, majd 2016-tól elnöke.[3]
Életpályája
[szerkesztés]1957-ben született Banguiban, az akkori Francia Egyenlítői-Afrikában, három évvel a függetlenség kikiáltása előtt.[4] Apja egyszerű gazdálkodó volt, aki keresetét sofőrködéssel egészítette ki.[5] Iskoláit a fővárosban végezte el, és ott diplomázott matematikából, amiből később két doktorit is szerzett.[4] 1987-ben a Bangui Egyetemen kezdett oktatni, ahol 2004 májusában rektorhelyettes lett, majd nemsokkal rá rektor (2005–2008).[5]
2008-ban kormányfővé nevezte ki a puccsal hatalomra kerülő François Bozizé, aki 2013-ban menesztette, mivel a lázadókkal kötött békemegállapodás az ellenzéknek adta a miniszterelnöki pozíciót. Ám Bozizé maga is puccs áldozata lett és ENSZ-békefenntartók érkeztek az országba.[4] A több mint három évig tartó polgárháború után,[3] a 2016-os elnökválasztáson függetlenként induló Touadéra az első fordulóban csak második lett, azonban a „döntőben”,[4] február 14-én[2] – a pártpolitikai bázis hiánya ellenére – tömegeket tudott maga mögé állítani, és a szavazatok 62%-ával nyert.
2019-ben 14 lázadó szervezettel újabb békét kötött, amivel gyakorlatilag hadurakat emelt be a kormányába. Kezdeti népszerűsége egyre csökkent, a 2020-as elnökválasztást pedig már igen vitatott körülmények közepette nyerte meg. Egyre inkább a – 2017-től „beszivárgó” – Wagner-zsoldoscsoportra kezdett támaszkodni, rájuk bízva a hadsereg átszervezését és a személyes védelmének ellátását.[4] 2023 márciusában népszavazást írt ki egy új alkotmánnyal kapcsolatosan, amely lehetővé tenné számára, hogy harmadszor is indulhasson az elnöki posztért.[6] Az ellenzék heves tiltakozása ellenére, az év közepére kiírt népszavazáson – „elsöprő többséggel” – elfogadták az új alkotmányt, s ezzel lehetősége nyílt arra, hogy 2025-ben harmadszor is megmérettesse magát.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Central African Republic: Faustin Archange Touadéra, "man of peace" or "President Wagner"? (angol nyelven). africanews.com, 2023. augusztus 8. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)
- ↑ a b Qui est Faustin-Archange Touadéra? (francia nyelven). bbc.com, 2016. február 20. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)
- ↑ a b Reconciliation and recovery in the Central African Republic: A conversation with His Excellency President Faustin-Archange Touadéra (angol nyelven). brookings.edu, 2016. szeptember 27. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)
- ↑ a b c d e Kontúr. Faustin-Archange Touadéra, Putyin kedvenc afrikai diktátora. In.: HVG. XLV. évf., 2023/31. (2299.) szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ a b Centrafrique: cinq choses à savoir sur Faustin-Archange Touadéra (francia nyelven). jeuneafrique.com, 2016. február 22. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)
- ↑ Central African Republic President Seeks Referendum, Term Changes (angol nyelven). voaafrica.com, 2023. május 30. (Hozzáférés: 2023. augusztus 9.)
