Ugrás a tartalomhoz

Euroszkepticizmus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az euroszkepticizmus olyan politikai nézetrendszer, amely kritikus az Európai Unió (EU) intézményeivel és centralizációjával szemben. Az euroszkepticizmus számos európai ország pártjának ideológiája, melyek többnyire nemzeti alapról bírálják az EU-t, de vannak ilyen kommunista pártok is. Ezen pártok célja az EU működésében jelentkező hibák bemutatása, és a közvélemény meggyőzése az integráció káros voltáról; az integráció lazítása, az integrációs folyamat lassítása vagy megakadályozása, sőt, egyes esetekben az anyaországuk kilépése az EU-ból. E pártoknak saját frakciójuk van az Európai Parlamentben (EP), a Szabadság és Demokrácia Európája (angolul Europe of Freedom and Democracy, EFD),[1] de más frakciókban és a függetlenek között is ülnek euroszkeptikusok.

Az ideológia elemei

[szerkesztés]

Az EU-val szembeni ellenérzéseknek számos oka van.

  • az EU a nézetük szerint igazságtalan, mert olyan társadalmi csoportoknak kedvez, amelyek nem érdemlik meg;
    • a gazdagabb országok képviselői úgy vélik, hogy túl sokat fizetnek be az EU közös kasszájába, s túl keveset kapnak vissza;
    • a szegényebb országok képviselői szerint viszont államuk túlságosan keveset kap a közös kasszából, miközben aránytalanul nagyobb terheket viselnek;
  • valamennyi európai országban az írott-, illetve szokásjog társadalmi konszenzus vagy hagyomány folytán létezik, ezzel szemben az EU a tagállamokra vonatkozó előírásoknak megfelelően, a jogharmonizáció szellemében kötelező érvényűvé teszi a jogszabályait;
  • az EU tisztségviselői, biztosai, tanácsadói nem feltétlenül reprezentálják az őket delegáló országok politikai véleményét és társadalmi akaratát; mivel az országos és az európai parlamenti választások számos helyen nem esnek egybe, továbbá mert több uniós testület vezetői választás nélkül kerülnek a pozícióikba, mindez szükségtelen és kiterjedt konfliktusokhoz vezethet;
  • az EU intézményeinek bürokratikus apparátusa nem elég hatékony, pazarló, fenntartása drága;
  • az Európai Bizottság felesleges dolgok szabályozásával foglalkozik, túlságosan bürokratikus;
  • a Bizottság nem eléggé problémaérzékeny vagy nem jól old meg problémákat;
  • az EU-t rossz politikai kompromisszumok tartják fenn, ezért rossz tagállami struktúrákat konzervál;
  • az EU túlságosan beleszól a tagállamok életébe, a nemzeti szuverenitást csorbítja;
  • az EU a nemzeti kultúrát veszélyezteti;
  • demokratikus deficit: az EU döntéshozó testületeinek legitimációja alacsony, az EU nem közvetlenül választott vezetői nem viselnek felelősséget a rossz döntéseikért az európai polgárok előtt;
  • az EU további bővítése (pl. Törökország felvétele) túlságosan nagy gazdasági és társadalmi problémákat okoz;
  • az EU-ban nem kap megfelelő hangot a markáns, önállóságra törő gazdaságpolitika, egyes kritikus vélemények szerint kereskedelmi és pénzügyi szempontból túlzottan az Amerikai Egyesült Államok alá rendelődik;
  • az EU vezető hatalma a 2008-as gazdasági válság óta a korábbi francia-német tandem helyett gyakorlatilag egyedül Németország lett, és történelmi okokból elutasítják a német hegemóniát;
  • végül az euroszkepticizmus mögött néha egyszerűen a xenofóbia áll.

Euroszkeptikus pártok

[szerkesztés]

Magyarország

[szerkesztés]

Külföld

[szerkesztés]

Magyarországon

[szerkesztés]

Hazánkban 2016-ban Kövér László, az Országgyűlés elnöke,[6] Lázár János kancelláriaminiszter[7] és Kovács Zoltán kormányszóvívő[8] nyilatkozott úgy, hogy szívesebben látná az országot az EU-n kívül.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Euroscepticism
A Wikimédia Commons tartalmaz Euroszkepticizmus témájú médiaállományokat.
  • Bíró Nagy András – Boros Tamás – Varga Áron: Euroszkepticizmus Magyarországon PDF – Policy Solutions, 2012. június
  • Euroszkepticizmus – In: Summa. Magyar Televízió, 2013. október 2.
  • Dúró József: Euroszkepticizmus ma Archiválva 2013. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – In: Politikatudományi Szemle, XIX. (2010) évf. 4. szám, 53–85. oldal.
  • José Bové: Rablás Brüsszelben. Lobbisták az Európai Unióban; közrem. Gilles Luneau, ford. Molnár Zsófia, Bajomi Iván; L'Harmattan, Bp., 2015
  • Dúró József: Ellenzők, kritikusok, kétkedők. A pártalapú euroszkepticizmus arcai; Századvég, Bp., 2017