Escherichia
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||
|
E. albertii | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Escherichia témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Escherichia témájú kategóriát. |
Az Escherichia (kiejtés: [ˌɛʃəˈrɪkiə]) az Enterobacteriaceae családba tartozó Gram-negatív, fakultatívan anaerob, pálcika alakú baktériumok nemzetsége.[2] Azoknál a fajoknál, amelyek a melegvérű állatok gyomor-bél traktusának lakói, az Escherichia fajok biztosítják a mikrobiális eredetű K-vitamin egy részét gazdájuk számára. Számos Escherichia-faj patogén.[3] A nemzetség nevét Theodor Escherichről, az Escherichia coli felfedezőjéről kapta. Az Escherichiák fakultatív aerobok, mind aerob, mind anaerob környezetben képesek szaporodni, optimális hőmérsékletük 37 °C.[2] Az Escherichiák általában az ostoraik segítségével mozognak, fermentálható szénhidrátokból gázt termelnek, nem dekarboxilezik a lizint, és nem hidrolizálják az arginint.[4] A fajok közé tartozik az E. albertii, az E. fergusonii, az E. hermannii, az E. marmotae és legfőképpen a modellszervezet E. coli. A Shimwellia blattae korábban ebbe a nemzetségbe tartozott.[5]
Patogenitás
[szerkesztés]Míg sok Escherichia a bélflóra kommenzális tagja, egyes fajok bizonyos törzsei, különösen az E. coli-éi, kórokozók,[6] és jelentős forrásai[7] a húgyúti fertőzéseknek és a gyomor-bélrendszeri betegségeknek – a tünetek az egyszerű hasmenéstől a vérhashoz hasonló állapotokig terjedhetnek [8]–, valamint számos egyéb állapotnak,[9] amelyek általában a vastagbél escherichiosishoz sorolhatók. Bár az E. coli felelős az Escherichiával kapcsolatos betegségek túlnyomó többségéért, a nemzetség más tagjai is szerepet játszanak az emberi betegségekben.[10][11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Parte, A.C. "Escherichia".
- ↑ a b szerk.: Madigan M: Brock Biology of Microorganisms, 11th, Prentice Hall (2005). ISBN 0-13-144329-1
- ↑ C.Michael Hogan. 2010.
- ↑ Infections due to Escherichia and Shigella☆, Elsevier, ISBN 978-0-12-801238-3
- ↑ Priest (2009. augusztus 6.). „Gram-negative bacteria associated with brewery yeasts: reclassification of Obesumbacterium proteus biogroup 2 as Shimwellia pseudoproteus gen. nov., sp. nov., and transfer of Escherichia blattae to Shimwellia blattae comb. nov.”. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology 60 (4), 828–833. o. DOI:10.1099/ijs.0.013458-0. PMID 19661513.
- ↑ Guentzel MN.szerk.: Baron S: Escherichia, Klebsiella, Enterobacter, Serratia, Citrobacter, and Proteus. In: Baron's Medical Microbiology, 4th, Univ of Texas Medical Branch. (via NCBI Bookshelf) (1996). ISBN 0-9631172-1-1
- ↑ Ronald A (2003). „The etiology of urinary tract infection: traditional and emerging pathogens”. Disease-a-Month 49 (2), 71–82. o. DOI:10.1067/mda.2003.8. PMID 12601338.
- ↑ szerk.: Madigan M: Brock Biology of Microorganisms, 11th, Prentice Hall (2005). ISBN 0-13-144329-1
- ↑ The Species of Escherichia other than E. coli'. The Prokaryotes. (Hozzáférés: 2006. május 5.)
- ↑ (1985) „Colonization of human wounds by Escherichia vulneris and Escherichia hermannii”. J Clin Microbiol 22 (2), 283–5. o. DOI:10.1128/JCM.22.2.283-285.1985. PMID 3897270.
- ↑ (1999) „Enteropathogenicity and antimicrobial susceptibility of new Escherichia spp”. J Diarrhoeal Dis Res 17 (2), 85–7. o. PMID 10897892.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Escherichia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.