Ugrás a tartalomhoz

Duna menti alföld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duna menti alföld
Fontosabb településekPozsony, Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye, Ógyalla, Érsekújvár, Nagyszombat, Szenc, Somorja, Léva, Párkány, Nagymegyer
Térkép
Elhelyezkedése
Duna menti alföld (Szlovákia)
Duna menti alföld
Duna menti alföld
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 10′47.983333°N 18.166667°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 18° 10′47.983333°N 18.166667°E

A Duna menti alföld (szlovákul: Podunajská nížina) a Kisalföld Szlovákiába átnyúló része.[1]

A Duna menti alföld legnagyobb részét Csallóköz alkotja. Itt van a Duna menti-alföld legnagyobb ivóvíztartaléka.

Éghajlata

[szerkesztés]

A Duna menti alföld éghajlata mérsékelt, évi középhőmérséklete 10 °C. Szlovákia legmelegebb területe. A hőmérsékleti ingadozások az év során nagyobbak, a januári havi középhőmérsékletek –1 és –3 °C között alakulnak, júliusban 20 és 21 °C között. A napi hőmérséklet-ingadozás ebben a térségben rendkívül magas, elérheti akár a 15 °C-ot is.

A napsütéses órák száma ebben a térségben egy évben átlagosan 2251 óra. Ha Szlovákiában egész évben felhőtlen volna az ég, a napsütéses órák száma 4450 lenne.

Az uralkodó szélirány nyugati és északnyugati. Az óceáni eredetű légtömegek csapadékot hoznak, mérsékelik a hőmérsékletet, télen olvadást, nyáron lehűlést okoznak. Az Ázsiából ideérkező légtömegek szárítóak, nyáron hőséget, télen erős fagyokat okoznak.

Az évi csapadékmennyisége ennek a térségnek átlagosan 655 mm. Ez nem elegendő, és mivel itt van Szlovákiában a legnagyobb mezőgazdasági termelés, a termőföld főleg nyáron öntözésre szorul.

Élővilág

[szerkesztés]

A Duna menti alföldön előfordul a túzok. Az ezüstsakálok száma is növekszik.

Mivel ártéri erdők övezetébe tartozik, az állatvilága a magyarországi alföldi állatvilággal megegyezik: fácán, ritkábban fürj, őz, szarvas, vaddisznó, fogoly, erdei pacsirta, rigó, erdei pityer, karvaly, csíz, erdei pinty, kis- , közép-, nagy-, balkáni fakopáncs, uhu, közönséges-, gyöngy- és erdei fülesbagoly, kuvik . Ritkaságok: muflon, túzok , ezüstsakál.

Halastavaknál, mocsaraknál, folyóknál vagy más vizenyős területeknél a nyír-, fűz- és a platánfák jellemzők. Itt sok sás, nád és gyékény fordul elő. Ezeket a területeket a szürke-,vörös-,törpegémek, ugartyúkok, bölömbikák, darvak, gólyák, túzokok kedvelik. Halastavaknál meg a tőkés-, kanalas-, böjti récék, búbos-, kis-, vörösnyakú-, feketenyakú vöcskök, hattyúk, bíbicek, danka-, ezüst sirályok, kormoránok, szárcsák, vadludak, halász-, békász sasok, vidrák, hódok, vízicickányok kígyász ölyvek fordulnak elő. Nádasokban nádirigó, nádiposzáta, mezei veréb, barkós és függőcinege, bölömbika, bakcsó, törpegém, barna-, óriás-, törpevarangy, vízi-,erdei sikló, molnárka, ló-, kis és közönséges szúnyog, guvat, haris, kis-, törpe-, pettyes vízicsibék, vízi tyúkok, szárcsák találhatók. Télen előfordulhatnak sarki-, északi-, fehércsőrű búvárok is.

Mezőgazdasági területeken, és füves pusztákon szintén él fürj, fácán, nyúl, vetési varjú, fekete rigó, vörös- ,kék-, tarka-, fehérkarmú vércse, vándor-, kis sólyom, egerész-, gatyás ölyv, hamvas-, fakó rétihéja, réti-, parlagi-, feketesas, réti-, parlagi pityer.

Nyelvjárásai

[szerkesztés]

A csallóközi magyar nyelvjárás nem sokban különbözik a magyarországitól, bár vannak szavak amire más kifejezést használnak (például préshurka - disznósajt). A csallóközi nyelvjárásban az é betűt í-nek ejtik. Pl.: egír (egér).

A szlovák nyelv Nagyszombat környéki nyelvjárásában keményen ejtik a hangokat, tehát a ty-t t-nek , a gy-t d-nek, a cs-t c-nek.

Csallóközben a szlovák nyelvjárásban nem ejtik a sa szócskát, ami annyit jelent magyarul, hogy valamit csinálok magammal. Pl.: Sprchujem sa. Ejtsd: Szprchujem szá. Ez ennyit jelent: Zuhanyzom (magamat).[forrás?] Nyelvtanilag ha nem ejtjük hozzá a sa szócskát akkor annyit jelentene: Valakit zuhanyoztatok.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 4. honismeretkönyv, 8. Földrajzkönyv

Források

[szerkesztés]
  • Honismeret 4. 2. rész
  • Földrajz 8.