Diklór-monoxid
Diklór-monoxid | |||
A diklór-monoxid molekula szerkezete |
Diklór-monoxid | ||
Más nevek | oxigén-diklorid diklór-oxid klór(I)-oxid hipoklórossav-anhidrid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7791-21-1 | ||
PubChem | 24646 | ||
ChemSpider | 23048 | ||
ChEBI | 30198 | ||
| |||
| |||
InChIKey | RCJVRSBWZCNNQT-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | Cl2O | ||
Moláris tömeg | 86,9054 g/mol | ||
Olvadáspont | −120,6 °C | ||
Forráspont | 2,2 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | nagyon jól oldódik, hidrolízis 143 g Cl2O per 100 g víz | ||
Oldhatóság (Más oldószerben) | Oldódik CCl4 | ||
Kristályszerkezet | |||
Dipólusmomentum | 0,78 ± 0,08 D | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
+80,3 kJ mol−1 | ||
Standard moláris entrópia S |
265,9 J K−1 mol−1 | ||
Veszélyek | |||
NFPA 704 | |||
Rokon vegyületek | |||
Rokon oxid | H2O OF2 | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A diklór-monoxid szervetlen vegyület, a klór egyik oxidja. Szobahőmérsékleten barnássárga színű gáz, amely nagy koncentrációban hő vagy szikra hatására felrobbanhat.[1]
Előállítás
[szerkesztés]Előállításának legkönnyebb módja az, ha frissen nyert sárga higany(II)-oxidot és klórt reagáltatunk egymással. Ebben a reakcióban a diklór-monoxid mellett higany-oxid és higany-diklorid keletkezik.
- 2 Cl2 + 2 HgO → HgCl2·HgO + Cl2O
Előállításának a másik módja, hogy nedves nátrium-karbonátot és klórgázt reagáltatunk egymással. A diklór-monoxid vízben nagyon jól oldódik,[2] a hipoklórossav anhidridje. A diklór-monoxid és a hipoklórossav egymással kémiai egyensúlyban van.[3]
- 2 HOCl ⇌ Cl2O + H2O K (0 °C) = 3,55·10−3 dm³/mol
Felhasználása
[szerkesztés]Az iparilag előállított diklór-monoxid nagy részét hipokloritok készítéséhez használják fel.
Szerkezete
[szerkesztés]A diklór-monoxid molekula – az oxigénatom két nemkötő elektronpárja miatt – hajlított alakú.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Dichlorine monoxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ N. N. Greenwood and A. Earnshaw, "Chemistry of the Elements", 2006 Butterworth-Heinemann
- ↑ Inorganic chemistry, Egon Wiberg, Nils Wiberg, Arnold Frederick Holleman, "Dichlorine oxide" p.459, section 5.3.1 google books link
- ↑ Inorganic chemistry, Egon Wiberg, Nils Wiberg, Arnold Frederick Holleman, "Hypochlorous acid" p.442, section 4.3.1