Gaston orléans-i herceg
| Gaston orléans-i herceg | |
| Gaston Jean Baptiste de France | |
| Francia királyi herceg, Orléans hercege | |
 | |
| Gaston d’Orléans | |
| Orléans hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 1611. november 14. – 1660. február 2. | |
| Elődje | Miklós Henrik (1607–1611) |
| Utódja | I. Fülöp (1640–1701) |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | House of Bourbon in France |
| Született | 1608. április 25.[1][2][3][4][5] Fontainebleau  |
| Elhunyt | 1660. február 2. (51 évesen)[1][2][3][4][5] Blois |
| Nyughelye | Saint-Denis-székesegyház, Párizs  |
| Édesapja | IV. Henrik |
| Édesanyja | Medici Mária |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
| Gaston orléans-i herceg aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaston orléans-i herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gaston orléans-i herceg (Gaston d’Orléans, teljes nevén Gaston Jean Baptiste de France) (Fontainebleau, 1608. április 25. – Blois, 1660. február 2.); a Bourbon-házból született francia királyi herceg, IV. Henriknek, Franciaország és Navarra királyának (1553–1610) és Medici Mária toszkánai nagyhercegnőnek (1573–1642) harmadszülött fia, XIII. Lajos király öccse, Orléans hercege.
Élete
[szerkesztés]Testvérei
[szerkesztés]- Lajos (1601–1643), 1610-től XIII. Lajos néven Franciaország és Navarra királya,
- Erzsébet (1602–1644), IV. Fülöp spanyol király feleségeként Izabella néven Spanyolország királynéja,
- Krisztina Mária (1606–1663), I. Viktor Amadé savoyai herceg felesége,
- Miklós Henrik (1607–1611), Orléans hercege, gyermekkorban meghalt,
- Henrietta Mária (1609–1669), I. Károly angol király feleségeként Anglia királynéja.
A király öccse
[szerkesztés]Kiváló hadvezér volt, több hadjáratot vezetett sikeresen. Mivel bátyjának, XIII. Lajosnak sokáig nem született gyermeke, Gaston herceget tekintették a trón első várományosának. Amikor 1638-ban mégis megszületett Louis Dieudonné herceg, a trónörökös (dauphin), a későbbi XIV. Lajos király, majd két évre rá öccse, (I.) Fülöp, Orléans hercege (1640–1701), ezzel Gaston herceg trónöröklési reményei füstbe mentek. A várományosság elvesztése saját egzisztenciáját is súlyosan érintette, jövedelmei megcsappantak, hitelezői megszüntették a további hitelek folyósítását, így nem tudta befejezni Blois kastélyának megkezdett felújítását.
1642-ben, amikor bátyjának, XIII. Lajosnak egészsége megromlott, Gaston herceg részt vett Cinq-Mars márki összeesküvésében, amely őt, Gastont akarta a királyság katonai főkormányzójának (lieutenant général) székébe juttatni. Utóbb Gaston meghátrált, „ejtette” támogatóját. Cinq-Mars márkit kivégezték.
Házasságai, gyermekei
[szerkesztés]Gaston herceg kétszer nősült. Első felesége a nagyon gazdag Bourbon Mária (1605–1627) volt, Montpensier hercegnője. Második felesége a Vaudémont-házból való Margit hercegnő (1615–1672) volt, Lotaringia és Bar hercegnője.
Bourbon Máriától egy gyermeke született:
- Anna Mária Lujza (1627.május 29. – 1693. április 5.), aki 1670-ben majdnem feleségül ment Antoine Nompar de Caumont-hoz, Lauzun hercegéhez (1633 – 1723. december 19.).
Lotaringiai Margittól született gyermekei:
- Margit Lujza (1645. július 28. – 1721. szeptember 17.), aki 1661. június 20-án.feleségül ment III. Cosimo de’ Medicihez, Toszkána nagyhercegéhez (1642. augusztus 15. – 1723. október 31.)
- Erzsébet (1646. december 26. – 1696. március 17.), aki 1667. május 15-én. feleségül ment Lotaringiai Lajos József herceghez (1650. augusztus 7. - 1671. július 30.)
- Françoise Madeleine (1648. október 13. – 1664. január 14.), aki 1663. március 4-én feleségül ment II. Károly Emánuel savoyai herceghez (1634. június 20.-1675. június 12.)
- János Gaston (1650. augusztus 17. – 1652. augusztus 10.), Valois hercege, kisgyermekként meghalt.
- Mária Anna (1652. november 9. – 1695. augusztus 17.)
A király nagybátyja
[szerkesztés]A haldokló XIII. Lajos megtette öccsét Languedoc tartomány polgári és katonai főkormányzójának. 1643-ban, amikor XIII. Lajos meghalt, Gaston királyi herceget nevezték ki az egész királyság katonai főkormányzójává (lieutenant général du royaume) és a királyi tanács vezetőjévé (chef des conseils), de XIV. Lajos kiskorúságának idejére alárendelték őt sógornőjének, az özvegy Ausztriai Anna anyakirálynénak. Anna királyné viszont teljesen magához ragadta a régensi hatalmat, háttérbe szorítva Gastont.
A következő években Gaston hadvezérként több sikeres hadjáratot vezetett Spanyolország ellen. 1644–45-ben elfoglalta Flandria egy részét, Gravelines, Béthune, Bourbourg, Armentières, Courtrai és Mardyck városokat.
A királyi vérből való hercegekkel együtt Gaston is részt vett a Fronde felkelésben. Ennek kudarca után 1652-ben Mazarin bíboros Blois-ba száműzte, itt hunyt el 1660-ban. A királyi család tagjainak temetkezőhelyén, a Saint-Denis-székesegyházban temették el. Orléans hercegének címét XIV. Lajos király saját öccsére, Fülöp hercegre ruházta át.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Genealogics (angol nyelven), 2003
Külső hivatkozások
[szerkesztés]| Előző Miklós Henrik |
Francia trónörökös  1611 – 1638 |
Következő Lajos |
| Előző uralkodó: Miklós Henrik |
 |
Következő uralkodó: (I.) Fülöp orléans-i herceg |
