Garammindszent
Garammindszent (1890-ig Vieszka, szlovákul: Vieska) Ladomérmindszent településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Garamszentkereszttől 2 km-re délkeletre, a Garam bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu templomát és Pál nevű papját az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék már említi. Magát a községet 1380-ban "Mindszent" néven említik először. 1601-ben Vieszkán iskola és 23 ház volt. 1607-ben Vieszkát Bocskai hajdúi felgyújtották. Egyházi iskoláját 1626-ban említik, négy falu gyerekei jártak ide tanulni. 1720-ban Vieszkának 15 adózó portája állt. A 19. században az esztergomi káptalan volt a falu birtokosa. 1828-ban Vieszkán 35 házban 236 lakos élt. 1850-től Vieszkán háromosztályos népiskola indult, mely 1911-ig működött, amikor megalapították az állami iskolát.
Vályi András szerint "VIESZKA. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Apátihoz, és Beczkóhoz nem meszsze; földgye síkos, és meglehetős termékenységű, komlója is terem, kereskedésre módgya Oszlányon, fája van, legelője szoros."[1]
Fényes Elek szerint "Vieszka, Bars m. tót f. Sz. Kereszt mellett, 236 kath. lak. Kath. paroch. temp. Komlót és jó rozsot termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Selmecz."[2]
A trianoni békediktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. 1960. január 1-jén Ladomér községgel egyesítették Ladomerská Vieska néven.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 407, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Ladomérmindszent 798 lakosából 779 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, kora gótikus stílusban.
- Mai, Krisztus Király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. század elején épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 189.