Ugrás a tartalomhoz

Buda Ferenc (költő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buda Ferenc
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Élete
Született1936. november 3. (88 éves)
Debrecen
Nemzetiségmagyar magyar
GyermekeiJúlia (1959)
Ádám (1965)
Bálint (1967)
Péter (1970)
Eszter (1971)
Borbála (1978)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
Első műveFüvek példája (versek, 1963)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1973)
SZOT-díj (1988)
Pro Literatura díj (1996)
Déry Tibor-díj (1999)
Balassi Bálint-emlékkard (2000)
Kossuth-díj (2005)
Artisjus-díj (2007)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)
A Nemzet Művésze (2014)
A Wikimédia Commons tartalmaz Buda Ferenc témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Buda Ferenc (egyértelműsítő lap).

Buda Ferenc (Debrecen, 1936. november 3. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító. Az Írószövetség Duna–Tisza-közi csoportjának titkára.

Életpályája

[szerkesztés]
Buda Ferenc az 1970-es évek elején (Csigó László felvétele)

Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán kezdte 1955-ben nappali tagozaton, majd levelező tagozaton fejezte be 1968-ban.

1955-től jelentek meg versei. 1957-1958 között három verse miatt börtönbe került. 1958-1963 között a Chinoinban segédmunkásként dolgozott. 1963-1970 között Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán tanított. A hatvanas években tagja volt a Hetek nevű költői csoportosulásnak.[1] 1970-1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt. 1986-tól a Forrás főmunkatársa. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2013-ban a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta. Abban az évben a Magyar Versmondók Egyesülete tiszteletbeli elnökének választotta.

Lakitelek-Tőserdőn él.

Munkássága

[szerkesztés]

Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Varázsének (Kecskemét, 1973) című kötetében török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészeti alkotásokat válogatott be. Kazak és kirgiz népmesék olvashatók 1988-ban közreadott köteteiben: A láthatatlan tolvaj, A szürke héja. 1986-ban 50. születésnapja alkalmából tisztelői és barátai megjelentették a Csönd, ének, csönd... című kötetet (Kecskemét, szerk, Agócs Sándor), amelyben még addig nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája került nyomtatásba.

Művei

[szerkesztés]

Önálló kötetek

[szerkesztés]
  • Füvek példája (versek, 1963)
  • Ébresszen aranysíp (versek, 1970)
  • Kócmadzag (gyermekversek, 1979)
  • Holt számból búzaszál (versek, 1982)
  • Csönd, ének, csönd... Buda Ferenc ötven esztendős (versek, kritikák, interjú; 1986)
  • Évgyűrűk bilincsei (próza, 1988)
  • Szép szerelmes szavak (versek válogatva 500 év magyar költészetéből, 1988)
  • Csöndország (versek, 1991)
  • Egyetlen verseink (versek, 1991)
  • Jeles napjaink (irodalmi antológia, 1991)
  • Ének a Don hőseiért (versek, 1992)
  • Árvaföld (versek, 2000)
  • Árapály (versek, 2005)
  • Túl a falon – Az én ötvenhatom (versek, 2006)
  • Mi híja még. Versek 1955–2005 (2006)
  • Isten szalmaszálán. Buda Ferenc legszebb versei (2006)
  • Rendkeresés: jegyzetlapjaimból (2009)
  • Színre szín. Két mesejáték (2010)
  • Világ, világom. Egy kéziratos könyv fejezeteiből; Holnap, Bp., 2011
  • Fehérlófia (mesék, 2013)
  • Doromboló. Versek apróbb-nagyobb emberek használatára; Holnap, Bp., 2013
  • Míg élsz. Versek; Holnap, Bp., 2014
  • Csontváry; Holnap, Bp., 2015
  • Jön a jövő; Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek, Kecskemét, 2019
  • Ha csak estig; Holnap, Bp., 2019

Műfordítások

[szerkesztés]
  • Varázsének (műfordítás, 1973)
  • A szürke héja (kirgiz népmesék, fordítás, 1988)
  • A láthatatlan tolvaj (kazak népmesék, fordítás, 1988)
  • Hatalmam: nyugalom (összegyűjtött versek és műfordítások, 1992)
  • Kimondott szó – kilőtt nyíl (török népek szólásai és közmondásai, válogatta, fordította, 1997)
  • Csingiz Ajtmatov: Dzsingisz kán fehér fellege : két elbeszélés. Ford. Somfai Kara Dávid ; [versford., végszó: Buda Ferenc]. (2007)
  • Diótörő. E. T. A. Hoffmann meséje és Csajkovszkij balettműve alapján írta Buda Ferenc; Holnap, Bp., 2015 + CD

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bokros Judit: A Hetek tagjai meséltek a jóságos emberről és virtuóz költőről. Feol.hu, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2023. szeptember 27.)
  2. ↑ Ünnepi közgyűlés: Herczeg András Hajós Alfréd-díjat kapott. dehir.hu, 2011. október 23. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
  3. ↑ https://www.maszol.ro/index.php/kultura/21159-dijatado-unnepseg-a-szekelyfoldnel
  4. ↑ 7 művész kapott Széchenyi Örökség Okmánya elismerést Színház Online, 2021. szeptember 21.
  5. ↑ Baán Lászlót és Ókovács Szilvesztert is díjazták a nemzeti ünnepen (magyar nyelven). Papageno, 2022. március 14. (Hozzáférés: 2022. március 14.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buda_Ferenc_(költő)&oldid=27570875”