Bioaeroszol
A bioaeroszol olyan keverék, amely egy légnemű közegből és a benne szétoszlatott, biológiai eredetű, apró részecskékből áll. Ezek az apró részecskék lehetnek élők vagy élettelenek, pl. gombák, pollenek, baktériumok, vírusok, endotoxinok, lignin-szerű vegyületek.[1]
A bioaeroszol szétoszlatott részecskéi általában légmozgás által kerülnek az atmoszférába földi és vízi ökoszisztémákból. Az óceáni felületek fölött vízpermetből és buborékokból jutnak az légkörbe. A levegőbe jutva lokálisan vagy globálisan is terjedhetnek: a kisebb szelek felelősek a helyi szétoszlatásért, míg a trópusi viharok képesek akár kontinensek közötti mozgatásra is.[2]
Definíció
[szerkesztés]A bioaeroszol elnevezés magában hordozza az aeroszol régi és új definíciójának különbségéből adódó ellentmondásokat. Ezek az ellentmondások arra vezethetők vissza, hogy az IUPAC legutóbbi meghatározása szerint az aeroszolok eloszlatott részecskéi méretben 1 nanométer és 1 mikrométer között mozognak, míg a régebbi definíció szerint a jellemző részecskeméret 10 nanométer és 100 mikrométer közötti érték volt.[3] Ennek értelmében a bioaeroszol kifejezés használata sok esetben megkérdőjelezhető, hiszen a részecskeméret gyakorta nagyobb 1 mikrométernél, pl. a baktériumok mérete 0,2-2 mikrométerig, a polleneké pedig 15-200 mikrométerig terjed általában.[4]
Szerepe a betegségek terjedésében
[szerkesztés]A bioaeroszolok továbbíthatnak mikrobiális kórokozókat, endotoxinokat és allergéneket, melyekre az emberek érzékenyek lehetnek. Egy jól ismert eset a meningococcus baktérium által okozott járvány kitörése volt a Szubszaharai Afrikában, mely a száraz időszakok homokviharaihoz volt köthető. Egy másik esetben az emberi légzőszervi problémák gyakoriságának növekedését figyelték meg a Karib-térségben, amelyet az Atlanti-óceán fölött áthaladó homokviharok által szállított bioaeroszolok, peszticidek és nehézfémek okozhattak.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Bioaerosol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fröhlich-Nowoisky, Janine (2016. december 15.). „Bioaerosols in the Earth system: Climate, health, and ecosystem interactions”. Atmospheric Research 182, 346–376. o. DOI:10.1016/j.atmosres.2016.07.018.
- ↑ Smets, Wenke (2016). „Airborne bacteria in the atmosphere: Presence, purpose, and potential”. Atmospheric Environment 139, 214–221. o. DOI:10.1016/j.atmosenv.2016.05.038.
- ↑ IUPAC Gold Book - aerosol. goldbook.iupac.org, 2019
- ↑ Sven Erik Jørgensen, Brian D. Fath. Encyclopedia of Ecology, 12th edition, Elsevier Science (2008). ISBN 978-0-08-045405-4
Irodalom
[szerkesztés]- Can J Microbiol. 2002; 48(8):681-96 (ISSN: 0008-4166) Pillai SD; Ricke SC
- Poultry Science Department, Texas A&M University, College Station 77843-2472
- Adams, A. P.; Spendlove, J. C. (1970) Coliform Aerosols Emitted by Sewage Treatment Plants. Science, 169, 1218-1220.
- Bavykin, S. G.; Akowski, J. P.; Zakhariev, V. M.; Barsky, V. E.; Perov, A. N.; Mirzabekov, A. D. (2001) Portable System for Microbial Sample Preparation and Oligonucleotide Microarray Analysis. Appl. Environ. Microbiol, 67, 922-928.
