Ugrás a tartalomhoz

Berlin Hauptbahnhof

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berlini főpályaudvar
Az állomás épülete a Spree folyó partján
Az állomás épülete a Spree folyó partján
IATAQPP
Cím
OrszágNémetország
Hely Németország, Berlin
Állomáskategória1. kategóriába tartozó vasútállomás
UIC állomáskód8033452
IBNR állomáskód
Építési adatok
Építés éve1995. október 13. – 2006. május 26.
Megnyitás2006. május 26.
Felhasznált anyagokbeton, acél, üveg
Építész(ek)
Építési költség700 millió euró
Felhasználási területvasúti pályaudvar
TulajdonosDeutsche Bahn
ÜzemeltetőDB InfraGO AG
ViteldíjzónaBerlini A viteldíjzóna
Utasszám naponta300 000
Liftek száma43
Peronnal rendelkező vágányok száma16
Része ennekMushroom Mobility Concept
Szolgáltatások
Vonatok
Átszállási lehetőségekS+U Hauptbahnhof
Elhelyezkedése
Berlini főpályaudvar (Berlin)
Berlini főpályaudvar
Berlini főpályaudvar
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 30″, k. h. 13° 22′ 10″52.525083°N 13.369389°EKoordináták: é. sz. 52° 31′ 30″, k. h. 13° 22′ 10″52.525083°N 13.369389°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini főpályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Lehrter Bahnhof 1879-ben
Berlin Hauptbahnhof építés közben
A pályaudvar megnyitása

Berlin Hauptbahnhof (magyarul: Berlini főpályaudvar) Berlin központi vasúti pályaudvara. A 2006. május 26-án átadott pályaudvaron naponta mintegy 1100 szerelvény és 300 ezer utas fordul meg. Az építészeti terveket a hamburgi Gerkan, Marg & Partners iroda készítette.

321 m hosszú, kelet–nyugati irányú üvegcsarnok fedi le a Stadtbahn vonalát, amit keresztez egy másik, 160 méter hosszú, 40 méter széles észak–déli irányú üvegtető. A keresztezést négy, egyenként 46 méter magas toronyépület szegélyezi, melyek közül kettő-kettő hídszerűen összekapcsolódik a főcsarnok üvegteteje felett. A német vasútállomás-kategória első osztályába tartozik, ebben a kategóriában 20 német főpályaudvar található, jellemzően a legnagyobbak és legfontosabbak.

A BBC 2013-ban beválasztotta a világ tíz legszebb vasútállomása közé.[1]

Története

[szerkesztés]

1871-ben épült fel itt az első állomás, mely a klasszicista és a reneszánsz építészeti stílusok jegyeit hordozta magán és egy fejpályaudvar volt. A helyszín kiválasztása tudatos volt. Már ekkor eldöntötték, hogy a Spree folyó mentén alakítanak ki egy közlekedési folyosót. Ennek első lépése volt egy vasútvonal kiépítése, mely Hamburgot és Brémát kötötte volna össze Berlinen keresztül. Az ide érkező utasok déli vagy keleti irányban szándékoztak továbbutazni. Azonban központi pályaudvar hiányában kénytelenek voltak lovaskocsikkal átmenni arra a vasútállomásra, ahonnét az úti céljuknak megfelelő irányba indultak a szerelvények.

A 20. század elejére egy városon belüli vasúti körgyűrű alakult ki. A város együtt élt a vasút által nyújtott előnyökkel. Az elővárosi vonatok és a távolsági szerelvények között több helyen biztosítva volt az átszállási lehetőség. Azonban a fejpályaudvarok egyre inkább problémát okoztak és mindinkább hiányzott egy elem ebből a rendszerből: egy észak–dél irányú kapcsolat. 1910-ben végül arra az elhatározásra jutottak, hogy ezt egy földalatti vasúti alagúttal lehetne a legjobban megoldani, ugyanis így nem okoznának hátrányt a város felszíni fejlesztésében. Két új központi pályaudvar felépítésével számoltak: egyet a város déli részén, egyet pedig a Stadtbahn-nal való keresztezésnél. Ezekkel helyettesítették volna a meglévő fejpályaudvarokat. Azonban az első világháború kitörése miatt az építkezés nem kezdődhetett el. 1934-ben kerültek elő ismét a tervek, amikor az S1 vonal kivitelezését végezték, de a központi pályaudvartól eltekintettek. Így a fejpályaudvarok és a Lehrter Bahnhof megmaradtak, azonban a Stadtbahn révén összeköttetés jött létre a vasúti gyűrűn keresztül.

A második világháború véget vetett ennek a fejlődésnek. A hadi célokat is kiszolgáló vasúti létesítmények a szövetséges csapatok első számú célpontjaivá váltak a bombázások során. Ahogyan Berlin, a Lehrter Bahnhof is súlyos károkat szenvedett. A romokon, amennyire lehetett, fenntartották a vasúti forgalmat, azonban a háború utáni kettéosztott Berlinben elvesztették jelentőségüket a pályaudvarok. Végül 1952-ben a Deutsche Reichsbahn megszüntette a vasúti szolgáltatást a Lehrter Bahnhofon és 1959-ben az egykori gyönyörű épület állva maradt falait is felrobbantották.

Az 1990-es évek elején Berlin egy egyedülálló közlekedési helyzettel szembesült és új kihívásokkal találta szembe magát. A fenntartható városi fejlődés csak akkor tartható, ha a közlekedés folyamatos, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra és ha a környezetvédelem kiemelt figyelmet kap. Berlin számára ez azt jelentette, hogy először a közlekedést kell fejleszteni. A tervezők, a kormány és Berlin városa meghozta a döntést a „Gomba projektről”, ami egy új észak–déli vasúti kapcsolatot és egy központi pályaudvart tartalmazott Humboldthafen és a Lehrter Bahnhof S-Bahn állomások között. Az új vonal és Európa legnagyobb átszálló pályaudvara hatalmas lehetőséget teremt Berlin számára ahhoz, hogy elfoglalhassa méltó helyét az európai nagyvárosok között.

Az épület

[szerkesztés]

A keresztezést négy, egyenként 46 méter magas toronyépület szegélyezi, melyek közül kettő-kettő hídszerűen összekapcsolódik a főcsarnok üvegteteje felett. Az építkezés során 1,5 millió köbméter talajt mozgattak meg, valamint fél millió köbméter betont és 85 ezer tonna acélt használtak fel.

Az ötszintes épület összesen 70 ezer négyzetméter területű, melyből 15 ezer négyzetméteren üzletek és vendéglátóipari egységek helyezkednek el. Itt is megtalálható a DB által nyújtott összes szolgáltatás, köztük a car sharing és a kerékpár kölcsönzés is. A kelet–nyugati vonal állomása (a felső pályán) 6 peronos vágánnyal épült ki, melyekből kettőt az S-Bahn, a többit az RE (RegionalExpress) szerelvények és néhány távolsági vonat használnak. Az észak–déli alagút 8 vonatfogadó vágánnyal épült ki, ezek közül öt az ICE, RE és távolsági vonatoknak, három pedig az egyelőre még nem közlekedő S-Bahn-nak van fenntartva. A világos és tágas pályaudvar jól beleillik a modern kormányzati negyedbe is. A projekthez tartozott még egy állomás építése a belvárosban: a Potsdamer Platzon, Berlin új, modern városrészében épült egy földalatti, négyvágányos pályaudvar.

Az építkezés 1995. október 13-án kezdődött el. A terület megtisztításával és a korábbi pályaudvar még fennmaradt részeinek bontásával indult el a munka.

A pályaudvar belső tere

1996. április 1-jén láttak neki az alapozási munkálatoknak.

2001. május 7-én helyezték el a kelet–nyugati csarnok első elemét. Az üvegcsarnok 61 méter széles, 34 méter magas és 167 méter hosszú. Összesen 10 ezer darab üvegtáblát helyeztek el, melyek összsúlya 3600 tonna. Az üvegházhatás kivédése érdekében speciális, a káros UV sugarakat is kiszűrő réteggel látták el őket. Minden egyes tábla más-más alakú a speciális csarnoképület miatt.

2002. június 16-án átadták a kelet–nyugat irányú vonalat, így ettől a naptól kezdve a vonatok az új pályaudvaron keresztül haladtak. Július 4-én álltak meg itt először az S-Bahn szerelvények. A többi vonat csak áthaladt a pályaudvaron. A régi Stadtbahn megállót pedig elbontották. Év végén az utolsó ütem alapozási munkálatait is elkezdték és a régi vonal utolsó elemeit is elbontották. 2003-ban folytatták a B96 alagút építését és megkezdődött a peronok burkolása.

2004-ben az alagútban elhelyezték a vasúti pályát és a nyár végén áthaladt az első szerelvény. Szeptemberben kezdték el beszerelni a 43 felvonót és az 54 mozgólépcsőt.

2005-ben készült el a főcsarnok feletti hídszerű épületrész, mely az irodatornyokat köti össze. Különleges technológiával építették meg: két-két darabban, függőleges helyzetben készült el az acélváz, majd ezt hidraulikus berendezésekkel egy-egy éjszaka alatt leengedték vízszintes helyzetbe, majd így rögzítették őket. Ebben az évben kezdődtek meg a belsőépítészeti munkák is.

Az átadás

[szerkesztés]

2006. május 26-án este több százezer érdeklődőt vártak a pályaudvarra és annak környékére. Angela Merkel, Németország kancellárasszonya jelenlétében nyílt meg Európa legmodernebb pályaudvara, mely mai áron számolva 700 millió euróba, azaz körülbelül 180 milliárd forintba került. Az első vonat egy ICE szerelvény volt, mely Lipcséből érkezett. A protokolláris események és a hivatalos átadási ceremónia után színpompás tűzijáték és lézershow szórakoztatta az egybegyűlteket. Ezzel egy korszak lezárult az ország és Berlin életében, ugyanakkor egy új, nagy lehetőségeket biztosító időszak vette kezdetét, mellyel tovább erősödhet a németek EU-ban meglévő vasúti szerepe.

A berlini főpályaudvar
Nagyítás
A berlini főpályaudvar

Adatok, számok

[szerkesztés]
  • Létrehozott új munkahelyek: 900
  • ebből DB-alkalmazott: 300
  • Bevásárló terület mérete: 15 000 m2
  • Vonatok száma naponta: távolsági 164 db, regionális 314 db, S-Bahn 616 db
  • Utasok és látogatók száma naponta: 300 000 fő
  • Beépített beton mennyisége: 500 000 m3
  • Beépített acélszerkezet: 85 000 tonna
  • Mozgólépcső: 54 db
  • Lift: 43 db
  • Panoráma-lift: 6 db

Forgalom

[szerkesztés]

Távolsági forgalom

[szerkesztés]
Vonalszám Útvonal Járatsűrűség Emelet
ICE 8 München – Nürnberg – Erfurt – Halle (Saale) – Berlin Südkreuz – Berlin Hbf – Berlin Gesundbrunnen kétóránként (Sprinter) lent
ICE 9 (Berlin Ostkreuz – Berlin Ostbahnhof) – Berlin Hbf – (Berlin Zoologischer Garten) – Köln – Bonn három vonatpár (Sprinter) fent / lent
ICE 10 Berlin Ostbahnhof – Berlin Hbf – (Wolfsburg –) Hannover – (Minden –) Bielefeld – Hamm – Dortmund – Duisburg – Düsseldorf (– Köln Messe/Deutz – Köln/Bonn Flughafen) óránként, kétóránként csatolt vonatrész Hammba fent
Hagen – Wuppertal – Köln (– Bonn – Koblenz) kétóránként, csatolt vonatrész Hammba
ICE 11 Berlin Gesundbrunnen – Berlin Hbf – Lutherstadt Wittenberg – Leipzig – Erfurt – Fulda – Frankfurt am Main – Mannheim – Stuttgart – Augsburg – München kétóránként lent
ICE 12 Berlin Ostbahnhof – Berlin Hbf – Wolfsburg – Braunschweig – Hildesheim – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Fulda – Frankfurt am Main – Mannheim – Freiburg – Basel (– Bern – Interlaken Ost) kétóránként fent
ICE 13 Berlin Ostbahnhof – Berlin Hbf – Braunschweig – Hildesheim – Göttingen – Kassel-Wilhelmshöhe – Fulda – Frankfurt (Main) Süd – Frankfurt (Main) Flughafen kétóránként
ICE 15 Berlin Gesundbrunnen – Berlin Hbf – Halle (Saale) – Erfurt – Frankfurt am Main (– Darmstadt – Mannheim – Kaiserslautern – Saarbrücken) kétóránként

(Sprinter)

lent
ICE 18 Hamburg – Berlin Hbf – Bitterfeld – Halle (Saale) – Erfurt – Bamberg – Nürnberg – Ingolstadt / Augsburg – München kétóránként
ICE 19 Berlin Ostbahnhof – Berlin Hbf – Berlin Spandau – Hannover – Bielefeld – Hagen – Wuppertal – Köln (– Bonn – Koblenz – Stuttgart) kétóránként fent
ICE 28 Hamburg – Berlin Hbf – Lutherstadt Wittenberg – Leipzig – Erfurt – Erlangen – Nürnberg – (Ingolstadt –) München kétóránként lent
ICE 29 (Hamburg-Altona – Hamburg Hbf –) Berlin Hbf – Berlin Südkreuz – (Halle (Saale) – Erfurt) – Nürnberg – München bizonyos vonatok (Sprinter)
ICE 91 (Hamburg-Altona – Hamburg Hbf –) Berlin Hbf – Halle (Saale) – Erfurt – Coburg – Nürnberg – Passau – Linz – St. Pölten – Wien két vonatpár
IC 17 Rostock – Waren – Neustrelitz – Oranienburg – Berlin Gesundbrunnen – Berlin Hbf – Berlin Südkreuz – Flughafen BER – Elsterwerda – Dresden (– Chemnitz) kétóránként
EC 27 Hamburg – Berlin Hbf – Dresden – Praha (– Brünn – Budapest) kétóránként

(egy vonatpár)

IC 32 (Berlin Hbf – Hannover –) (Münster – Recklinghausen) oder (Dortmund –) Duisburg – Aachen – Köln – Koblenz – Mannheim – Stuttgart (– Lindau – Innsbruck / Tübingen) bizonyos vonatok fent
IC 56 Norddeich Mole / Emden Außenhafen – Oldenburg – Bremen – Magdeburg – Berlin Hbf – Cottbus egy vonatpár
IC 77 Berlin Ostbahnhof – Berlin Hbf – Wolfsburg – Hannover – Osnabrück (– Münster)/ – Rheine – Amersfoort – Amsterdam kétóránként
EC 95 Berlin Hbf – Berlin Ostbahnhof – Frankfurt (Oder) – Poznań – Warszawa

Berlin Hbf – Berlin Ostbahnhof – Frankfurt (Oder) – Poznań – Bydgoszcz – Gdańsk – Gdynia

Berlin Hbf – Berlin Ostbahnhof – Frankfurt (Oder) – Wroclaw – Katowice – Kraków

négy vonatpár,

egy vonatpár

egy vonatpár

NJ ÖBB Nightjet
Berlin Hbf – Dresden – Ústí nad Labem – Praha – Brno – Wien – Graz 		egy vonatpár
NJ ÖBB Nightjet
Berlin Ostbahnhof – Berlin Hbf – (Braunschweig – Göttingen –) Frankfurt (Main) – Mannheim – Freiburg – Basel – Zürich 		egy vonatpár
91 N ÖBB Nightjet
Berlin Hbf – Berlin Südkreuz – Halle (Saale) – Erfurt – Frankfurt (Main) Süd – Mainz – Koblenz – Bonn – Köln-Ehrenfeld – Aachen – Bruxelles-Midi 		hétfő, szerda, péntek (Vonat szétválás/egyesítés Mannheim főpályaudvarán) lent
ÖBB Nightjet
Berlin Hbf – Berlin Südkreuz – Halle (Saale) – Erfurt – Frankfurt (Main) Süd – Mannheim – Strasbourg – Paris-Est
EN Snälltåget
Berlin Hbf – Hamburg – Høje Taastrup – Malmö (– Stockholm) 		bizonyos vonatok (szezonális)
FLX 10 Berlin Hbf – Halle (Saale) – Erfurt – (Gotha – Eisenach) Fulda – Frankfurt (Main) Süd – Darmstadt – Heidelberg – Stuttgart Legfeljebb két vonatpár naponta[2]
FLX 30 Berlin Hbf – Stendal – Hannover – Bielefeld – Hamm – Dortmund – Essen – Duisburg – Düsseldorf – Köln Legfeljebb két vonatpár naponta
FLX 35 Hamburg – Berlin Hbf – Leipzig Legfeljebb három vonatpár naponta
2023. december 10. állapot

Regionális

[szerkesztés]
Járat Útvonal Emelet Gyakoriság csúcsidőben
HBX Harz-Berlin-Express
Berlin Ostbahnhof – Berlin Hbf – Potsdam – Magdeburg – Halberstadt (vonatrész) – Quedlinburg – Thale / Wernigerode – Goslar 		fent két vonatpár
FEX Flughafen-Express
Berlin Hbf – Berlin Gesundbrunnen – Berlin Ostkreuz – Flughafen BER 		lent 030 percenként
RE 1 Magdeburg – Brandenburg – Potsdam – Berlin Hbf – Erkner – Fürstenwalde (Spree) – Frankfurt (Oder) (– Cottbus) fent 020 percenként
RE 2 Nauen – Berlin-Spandau – Berlin Hbf – Berlin Ostkreuz – Königs Wusterhausen – Lübbenau (Spreewald) – Vetschau – Cottbus fent 060 percenként
RE 3 Lutherstadt Wittenberg – Jüterbog – Ludwigsfelde – Berlin Hbf – Eberswalde – Angermünde – Schwedt (Oder) lent 060 percenként
Prenzlau – Greifswald – Stralsund
RE 4 Falkenberg (Elster) – Jüterbog – Ludwigsfelde – Berlin Hbf – Berlin-Spandau – Dallgow-Döberitz – Wustermark – Rathenow lent 060 percenként
RE 5 Berlin Südkreuz – Berlin Hbf – Berlin Gesundbrunnen – Oranienburg – Neustrelitz – Güstrow – Rostock lent 060 percenként
Neubrandenburg – Stralsund
RE 7 Dessau – Bad Belzig – Michendorf – Berlin-Wannsee – Berlin Hbf – Königs Wusterhausen – Lübben (Spreewald) – Senftenberg fent 060 percenként
RE 8 Wismar – Schwerin – Wittenberge – Nauen – Berlin-Spandau – Berlin Hbf – Berlin Ostkreuz – Flughafen BER fent 060 percenként
RE 8 Berlin Hbf – Berlin Potsdamer Platz – Berlin Südkreuz – Wünsdorf-Waldstadt – Luckau-Uckro – Doberlug-Kirchhain – Elsterwerda lent 060 percenként
Finsterwalde (Niederlausitz)
RB 10 Berlin Südkreuz – Berlin Potsdamer Platz – Berlin Hbf – Berlin Jungfernheide – Berlin-Spandau – Falkensee – Nauen lent 060 percenként
RB 14 Berlin Südkreuz – Berlin Potsdamer Platz – Berlin Hbf – Berlin Jungfernheide – Berlin-Spandau – Falkensee – Nauen lent 060 percenként
RB 23 Golm – Potsdam – Potsdam Griebnitzsee – Berlin-Wannsee – Berlin Hbf – Berlin Ostkreuz – Flughafen BER fent 060 percenként
2022. december 11. állapot

S- és U-Bahn

[szerkesztés]
Járat Útvonal Emelet Gyakoriság csúcsidőben
Spandau – Stresow – Pichelsberg – Olympiastadion – Heerstraße – Messe Süd – Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Rummelsburg – Betriebsbahnhof Rummelsburg – Karlshorst – Wuhlheide – Köpenick – Hirschgarten – Friedrichshagen – Rahnsdorf – Wilhelmshagen – Erkner fent 20 percenként
Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Biesdorf – Wuhletal – Kaulsdorf – Mahlsdorf – Birkenstein – Hoppegarten – Neuenhagen – Fredersdorf – Petershagen Nord – Strausberg – Hegermühle – Strausberg Stadt – Strausberg Nord fent 10 percenként
Potsdam Hauptbahnhof – Babelsberg – Griebnitzsee – Wannsee – Nikolassee – Grunewald – Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Ostkreuz – Nöldnerplatz – Lichtenberg – Friedrichsfelde Ost – Springpfuhl – Poelchaustraße – Marzahn – Raoul-Wallenberg-Straße – Mehrower Allee – Ahrensfelde fent 10 percenként
Spandau – Stresow – Pichelsberg – Olympiastadion – Heerstraße – Messe Süd – Westkreuz – Charlottenburg – Savignyplatz – Zoologischer Garten – Tiergarten – Bellevue – Hauptbahnhof – Friedrichstraße – Hackescher Markt – Alexanderplatz – Jannowitzbrücke – Ostbahnhof – Warschauer Straße – Treptower Park – Plänterwald – Baumschulenweg – Schöneweide – Betriebsbahnhof Schöneweide – Adlershof – Altglienicke – Grünbergallee – Flughafen Berlin-Schönefeld fent 20 min
Alexanderplatz – Schillingstraße – Strausberger Platz – Weberwiese – Frankfurter Tor – Samariterstraße – Frankfurter Allee – Magdalenenstraße – Lichtenberg – Friedrichsfelde – Tierpark – Biesdorf-Süd – Elsterwerdaer Platz – Wuhletal – Kaulsdorf-Nord – Kienberg (Gärten der Welt) – Cottbusser Platz – Hellersdorf – Louis-Lewin-Straße – Hönow lent 5 percenként

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Jonathan Glancey: Ten of the world’s most beautiful railway stations. BBC, 2013. december 3. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  2. ↑ FlixTrain startet größte Expansion seit Bestehen (német nyelven)

Irodalom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Berlin Hauptbahnhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlin Hauptbahnhof témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berlin_Hauptbahnhof&oldid=27541266”