Ugrás a tartalomhoz

Bórsav

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bórsav
IUPAC-név Bórsav
Más nevek Ortobórsav,
bórossav (nem ajánlott),
Sassolite,
Optibor®,
Borofax®
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10043-35-3
ATC kód S02AA03
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet B(OH)3
Moláris tömeg 61,832 g/mol
Megjelenés fehér kristály
Sűrűség 1,44 g/cm³ (szilárd)[1]
Oldhatóság (vízben) 50 g/l (21 °C)[1]
Savasság (pKa) 9,24
Gőznyomás 2,7 hPa (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás mérgező (T)[1]
NFPA 704
0
1
0
 
R mondatok R60-R61[1]
S mondatok S53-S45[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Bór-trioxid
Bórax
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bórsav (INN: boric acid) (ortobórsav vagy acidum boricum, vagy közönséges bórsav H3BO3) egy gyenge sav, melyet először 1702-ben Homberg orvos a bóraxból állított elő, és antiszeptikus, rovarirtó tulajdonságai miatt használnak.

A vegyiparban alapanyag. Fehér por, vízben oldódik. Ásványa a szasszolit. Ismerjük még a metabórsavat HBO2 és a pirobórsavat v. helyesebben tetrabórsavat. E savak a bór-trioxid HBO3 és víz vegyületeinek tekintendők.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum boricum néven hivatalos.

Szerkezete

[szerkesztés]

Az ortobórsav színtelen, vízben rosszul oldódó szilárd anyag. Rétegrácsos szerkezetű. A rétegeket hidrogénkötések kapcsolják össze. Ezek a kötések gyengék, a rétegek emiatt egymáson könnyen elmozdulhatnak. A bórsav valójában nem háromértékű, hanem csak egyértékű savként viselkedik. Ez a tulajdonsága azzal magyarázható, hogy datív kovalens kötést alakíthat ki egy vízmolekulával a bóratomja akceptor jellege miatt. A bórsavhoz kötődő vízmolekulában az oxigén-hidrogén-kötések gyengülnek, így ez a vízmolekula tud protont átadni más vízmolekuláknak:

Tehát az ortobórsav vizes oldata BO3−3-ionokat nem tartalmaz.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A bórsav hevítés hatására tetrabórsavvá (H2B4O7) alakul. Ez a vegyület nem ismeretes szabad állapotban, sói viszont stabilak. Ez a vegyület további hevítés hatására az üveg olvadékára hasonlító bór-trioxiddá bomlik.

Ha a bórsav hidrogénatomjait alkilcsoportokkal helyettesítjük, a bórsav észterei keletkeznek. Ezek a vegyületek a lángot jellegzetes zöld színűre festik, ezért az analitikában a bór kimutatására használják őket.

Előfordulása a természetben

[szerkesztés]

A bórsav a természetben megtalálható vulkanikus eredetű gőzökben (Ezek vulkános vidékeken törnek elő a földből). A gőzök lecsapódnak és kis tavakban gyűlnek össze. A bórsav egyes sói a természetben nagyobb mennyiségben találhatók meg, mint maga a bórsav. A legjelentősebb természetben megtalálható sók a colemanit (CaB3O4(OH)3 · H2O), a bórax (Na2B4O7 · 10 H2O), a borokalcit (CaB4O7 · 4 H2O) és a boracit (2 Mg3B8O15 · MgCl2).

Előállítása

[szerkesztés]

A vegyület előállítható a természetes bórsav bepárlásával is. Főként azonban a természetben előforduló bórásványokból (például bórax, boracit) állítják elő sósavval vagy kénsavval. A bórax reakciója sósavval:

Na2B4O7·10H2O + 2 HCl → 4 B(OH)3 + 2 NaCl + 5 H2O.

Felhasználása

[szerkesztés]

A bórsavat fertőtlenítő (antiszeptikus) hatása miatt a gyógyászatban alkalmazzák. Felhasználják tűzálló üvegek és zománc készítésére is. Az élelmiszeripar tartósítószerként alkalmazza. Alkalmazzák még pirotechikában is a fémporok passziválására, atomerőművekben neutronelnyelésre. Emellett a mezőgazdaságban lombtrágyázásra, mivel a bór alapvető szerepet játszik a növények tápelem felvételében, a szénhidrátok és egyéb asszimiláták szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben.

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g Biztonsági adatlap (Merck) (németül)