Augustin Thierry
Augustin Thierry | |
1840-ben | |
Született | Jacques Nicolas Augustin Thierry 1795. május 10.[1][2][3][4][5] Blois[6] |
Elhunyt | 1856. május 22. (61 évesen)[1][3][4][5][7] Párizs[6] |
Állampolgársága | francia |
Házastársa | Julie de Querangal |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Pensionnat normal |
Kitüntetései | Grand Prix Gobert (1841) |
Halál oka | természetes halál |
Sírhelye | Montparnasse-i temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Augustin Thierry témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jacques Nicolas Augustin Thierry [ejtsd: tierí] (Blois, 1795. május 10. – Párizs, 1856. május 22.) francia történetíró, Amédée Thierry történetíró bátyja.
Élete
[szerkesztés]Párizsban végezte tanulmányait, azután tanító lett egy vidéki városban. 1814-ben visszatért Párizsba, ahol Saint-Simon fiává fogadta. 1817-től kizárólag a történelem tanulmányozására adta magát. 1830-ban az Académie des inscriptions et belles-lettres tagjai közé választotta. Récits des temps mérovingiens című, 1840-ben megjelent munkáját az akadémia a nagydíjjal jutalmazta. Élete végén megvakult. Munkáiból Thierry halála után összkiadást rendeztek (Œuvres, 9 kötet Párizs, 1883). Maga Thierry a Recueil des monuments inédits de l'histoire du tiers état kiadásával (Páris 1843-70, 4 kötet) fejezte be tevékeny életét.
Főbb munkái
[szerkesztés]- Histoire de la conquête de l'Angleterre par les Normands (Párizs, 1825)
- Lettres sur l'histoire de France (Párizs, 1827, 13. kiad. 1868)
- Dix ans d'études historiques (Párizs, 1834)
- Récits des temps mérovingiens (1840, 2 kötet).
- Essai sur l'histoire de la formation et des progrès du tiers état (tanulmány, 1853)
Magyarul
[szerkesztés]- Augustin Thiérry–Claude Henri de Rouvroy comte de Saint-Simonː Az európai társadalom újjászervezéséről / Új kereszténység; ford., bev. Jordáky Lajos; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1969
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ [LH//2591/40 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b GeneaStar
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Тьерри Огюстен, 2015. szeptember 28.
- ↑ Genealogics (angol nyelven), 2003
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X