Ugrás a tartalomhoz

Auckland (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Auckland
Auckland címere
Auckland címere
Auckland zászlaja
Auckland zászlaja
Becenév: City of Sails (Vitorlák városa)
Queen City
(Királynő város – ma ritkán használt)'
Közigazgatás
Ország Új-Zéland
RégióAuckland
Alapítás éve1350 (maorik)
18. sz. vége (első európai telepesek)
PolgármesterJohn Banks
Irányítószám0600–2699
Körzethívószám09
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 470 100 fő (2020. jún. 30.)[1]
– elővárosokkal1 313 200 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság196 m
Terület637 km²
IdőzónaNZST (UTC+12)
NZDT (UTC+13)
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 36° 50′ 57″, k. h. 174° 45′ 55″36.849167°S 174.765278°EKoordináták: d. sz. 36° 50′ 57″, k. h. 174° 45′ 55″36.849167°S 174.765278°E
Auckland weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Auckland témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Auckland (hivatalosan Auckland City, maori neve Tāmaki-makau-rau vagy egyszerűen csak az Auckland átírása: Ākarana) Új-Zéland legnagyobb városa, az Északi-szigeten helyezkedik el. A város népessége a 2008-as adatok szerint 438 100, azonban elővárosaival együtt 1,4 millió ember él itt, az ország lakosságának 31%-a. A város a székhelye Auckland régiónak és Auckland Régió Tanácsának is. Auckland város a környező településekkel együtt alkotja a tágabb értelemben vett Aucklandet.

A Mercer-féle életminőség-vizsgálat szerint 2018-ban a város Münchennel megosztva a világon a 3. helyet kapta a külföldiek számára legélhetőbb városok listáján.[2] Az Economist Intelligence Unit 2021-es életminőség-rangsorának 1. helyén végzett.[3][4]

Földrajza

[szerkesztés]

A város kialakulását rendkívül kedvező földrajzi fekvésének köszönheti, ami mind a maorik, mind az európai telepesek számára vonzó volt. Egy, a legkeskenyebb részén kevesebb mint két kilométer széles keskeny földszoroson fekszik, ami Új-Zéland Északi-szigetének északi és déli részét köti össze egymással. A földszoros két oldalán kitűnő természetes kikötőöblök vannak, amelyek a Tasman-tenger, illetve a Csendes-óceán felé nyílnak.

Vulkanizmus

[szerkesztés]

A város és környékének területe egyetlen monogenetikus vulkáni mező(wd), az Aucklandi vulkáni mező (Auckland Volcano Field). A városközponttól mért 30 kilométeres körben mintegy ötven olyan kis bazaltvulkánt azonosítottak a geológusok, amelyek az elmúlt 250 000 évben törtek ki, általában csak egy alkalommal. A következő tűzhányó-kitörés legtöbbször egy másik helyen zajlott le a térségen belül. Az eddigi utolsó ilyen eseményre 600 évvel ezelőtt került sor, ennek révén keletkezett a Rangitoto-sziget a Hauraki-öbölben, az aucklandi kikötő bejáratánál. A vulkanológiai kutatások folyamatosan pontosítják a térség múltjáról alkotott képet, ami azért is különösen fontos, hogy a polgári védelem fel tudjon készülni egy esetleges következő kitörés során szükségessé válható kitelepítésre. Ugyanis a város egész területe geológiailag aktív vulkáni területnek számít, ahol bármikor megindulhat egy újabb tűzhányó keletkezése vagy egy régebbi feléledése. Az is lehetséges azonban, hogy erre legközelebb csak évezredek múlva kerül sor.

Éghajlat

[szerkesztés]
Auckland (repülőtér, 1981–2010, extrém: 1962– ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)30,030,529,826,024,623,819,020,622,023,625,928,330,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,123,722,420,117,715,514,715,116,517,819,521,618,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,215,814,412,110,38,17,17,58,910,412,014,011,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)5,68,76,63,90,9−1,1−3,9−1,71,7−0,64,47,0−3,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)7366879911312614511810510086931213
Havi napsütéses órák száma2291951891571401101281431491781881972003
Forrás: NIWA Climate Data,[5] CliFlo,[6] MetService[7]


Demográfia

[szerkesztés]

A népesség változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1996 és 2020 között
Lakosok száma
954 000
1 346 091
1 470 100
199620182020
Adatok: Wikidata

Etnikumok

[szerkesztés]

Számos etnikai csoport van jelen Aucklandben, így az ország legkozmopolitább városa. Történelmileg a lakosság többségében európai származású volt, de az utóbbi évtizedekben az ázsiai és más nem európai származásúak aránya jelentősen nőtt. Az európaiak továbbra is a város lakosságának legnagyobb csoportját alkotják, de már nem alkotnak többséget.

A 2018-as népszámláláskor az Auckland városi területén élő emberek 48,1%-a volt európai, 31,6%-a ázsiai, 17,5%-a csendes-óceáni eredetű, 11,5%-a maori, 2,5 %-a közel-keleti, latin-amerikai és/vagy afrikai, 1,0%-a pedig más eredetű volt. (Az összesítés több mint 100%-ot tesz ki, mivel egyesek több etnikummal tudnak azonosulni).[8]

A 2018-as adatok alapján a legnagyobb, külföldön született csoportot a kínaiak adták, őket követték az indiaiak, majd harmadik helyen az angliai születésűek.[9]

Vallás

[szerkesztés]

A 2013. évi népszámláláskor a vallási megoszlás a következő volt: [10]

  • 48,5 százaléka kötődött a kereszténységhez
  • 11,7 százaléka a nem keresztény vallásokhoz,
  • 37,8 százaléka vallástalan,
  • 3,8 százalék elutasította a válaszadást.

A római katolicizmus a legnagyobb keresztény felekezet 13,3 százalékkal, ezt követi az anglikánizmus (9,1 százalék) és a presbiteriánus (7,4 százalék).[10]

Az Ázsiából származó legutóbbi bevándorlás tovább növelte a város vallási sokszínűségét, a buddhizmushoz, a hinduizmushoz, az iszlámhoz és a szikhizmushoz kötődő emberek számát, bár nincsenek pontos adatok.[11] Van egy kicsi, nagy múltú zsidó közösség is.[12]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Aucklandnek hat testvérvárosi és két partnervárosi kapcsolata van. Ezek Hamburgon kívül mind a csendes-óceáni térségben vannak.

Panoráma

[szerkesztés]
Auckland a Sky Towerből nézve
Városkép

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://nzdotstat.stats.govt.nz/wbos/Index.aspx?DataSetCode=TABLECODE7981
  2. https://index.hu/gazdasag/2018/03/20/iden_is_becs_lett_a_legelhetobb_varos_a_vilagranglistan/
  3. Coronavirus: Auckland ranked most liveable city as pandemic shifts list (angol nyelven). BBC News, 2021. június 9. (Hozzáférés: 2021. augusztus 25.)
  4. The Global Liveability Index 2021 – How the Covid-19 pandemic affected liveability worldwide (angol nyelven). Economist Intelligence Unit, 2021. (Hozzáférés: 2021. augusztus 25.)
  5. Auckland 1981–2010 averages. NIWA. [2013. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 13.)
  6. CliFLO – National Climate Database. NIWA. [2015. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 13.)
  7. MetService Auckland historical averages. Metservice. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. Age and sex by ethnic group (grouped total response), for census usually resident population counts, 2006, 2013, and 2018 Censuses (urban rural areas). nzdotstat.stats.govt.nz . [2020. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 13.)
  9. Birthplace (detailed), for the census usually resident population count, 2006, 2013, and 2018 Censuses (RC, TA, SA2, DHB). nzdotstat.stats.govt.nz. (Hozzáférés: 2021. szeptember 20.)
  10. a b 2013 Census QuickStats about culture and identity – data tables. Statistics New Zealand, 2014. április 15. [2014. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 29.)
  11. What we look like locally. Statistics New Zealand. [2007. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Auckland Hebrew Community ~ Introduction page. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)

További információk

[szerkesztés]


  1. Subnational population estimates (urban rural), by age and sex, at 30 June 1996-2020 (2020 boundaries) (angol nyelven). Stats NZ(wd), 2020. június 30. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)