Alsóverecke
Alsóverecke (Нижні Ворота) | |
Alsóverecke látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Alsóverecke község |
Rang | városi jellegű település |
Alapítás éve | 13. század |
Irányítószám | 89130 |
Körzethívószám | +380 3136 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2054 fő (2001) +/- |
Magyar lakosság | 4 |
Népsűrűség | 715,68 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 448[1] m |
Terület | 2,87 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 23° 05′ 54″48.771389°N 23.098333°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 23° 05′ 54″48.771389°N 23.098333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóverecke témájú médiaállományokat. |
Alsóverecke (ukránul: Нижні Ворота [Nizsnyi Vorota]), 1945-ig Нижні Верецьки [Nizsnyi Verecki]) városi jellegű település Ukrajna Kárpátaljai területén, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A 2001-ben 2504 fő lakosú ruszin falu a Zavodka-patak Latorcába torkolásánál fekszik. A 20. században Rekeszt (Zagyilszka) csatolták hozzá.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a régi magyar verécke (= kis kapu) főnévből ered, mely egykor gyepűkapura vonatkozott. Az ukrán vorota szintén kapu jelentésű.
Története
[szerkesztés]1263-ban Werezka néven említik először. Már a 12. században lakott volt, 1734-ben mezővárosi rangot kapott, 1715 és 1848 között határőri és harmincadállomás volt itt. 1855 és 1861 között szolgabírói és járási hivatal, valamint pénzügyőrség működött itt. Mint Verhovina központjának híresek voltak vásárai. Görögkatolikus fatemploma 1784-ben, kőtemploma 1860-ban épült. 1910-ben 1935 lakosából 920 ruszin, 799 német és 213 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Alsóvereckei járásának székhelye volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Alsóverecke az Ukrán Legfelsőbb Tanács közigazgatási adatbázisában (ukránul)[halott link]