Acetarzol
| Acetarzol | |||
 Az acetarzol szerkezeti képlete | |||
| Szabályos név | (3-acetamido-4-hidroxifenil)arzonsav[1] | ||
| Más nevek | 3-acetamido-4-hidroxifenilarzonsav[forrás?] | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 97-44-9 | ||
| PubChem | 1985 | ||
| ChemSpider | 1908 | ||
| EINECS-szám | 202-582-3 | ||
| KEGG | D07110 | ||
| MeSH | Acetarsol | ||
| ATC kód | A07AX02, G01AB01, P01CD02, P51AD05 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | ODFJOVXVLFUVNQ-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 806529YU1N | ||
| ChEMBL | 1330792 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C8AsNH10O5 | ||
| Moláris tömeg | 275,0903 g mol-1 | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás |  T  N
| ||
| R mondatok | R23/25, R50/53 | ||
| S mondatok | S20/21, S28, S45, S60, S61 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az acetarzol fertőzések elleni szer.[2]
1921-ben fedezte fel Ernest Fourneau a Pasteur intézetben. Márkaneve: Stovarsol.[3][4] Kúpként használják.[5] Magyarországon nincs engedélyezve.[6]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetarsol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ acetarsol - PubChem Public Chemical Database. The PubChem Project. National Center for Biotechnology Information
- ↑ Chen MY, Smith NA, Fox EF, Bingham JS, Barlow D (1999. április 1.). „Acetarsol pessaries in the treatment of metronidazole resistant Trichomonas vaginalis”. Int J STD AIDS 10 (4), 277–80. o. DOI:10.1258/0956462991913943. PMID 12035784.
- ↑ Éric Fouassier, Ces poisons qui guérissent, oct. 1996, p. 5.. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
- ↑ Traité de chimie organique, sous la direction de Victor Grignard, Paul Baud, vol. 22, Masson, 1959, p. 1127-1130.
- ↑ Gionchetti P, Rizzello F, Morselli C, Campieri M (2004. október 1.). „Review article: problematic proctitis and distal colitis”. Aliment. Pharmacol. Ther. 20 Suppl 4, 93–6. o. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1365-2036.2004.02049.x. PMID 15352902. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
- ↑ Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszeradatbázisa Archiválva 2015. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, hozzáférés: 2015.01.17.