Antonia (ifjabb)
| Antonia | |
 | |
| Született | Athén |
| Elhunyt | 37. május 1. (72 évesen)[1] Róma |
| Állampolgársága | római |
| Házastársa | Druso el Mayor |
| Gyermekei | |
| Szülei | Octavia Marcus Antonius |
| Foglalkozása | arisztokrata |
| Sírhelye | Augustus mauzóleuma |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antonia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Julia Antonia Minor („az ifjabb” latinul) (Kr. e. 36. január 30./31. – 37. május/október) Marcus Antonius és Octavia kisebbik lánya, Augustus római császár unokahúga, Antonia Maior testvére, Claudius császár édesanyja, Caligula nagyanyja és Nero dédanyja volt.
Nero Claudius Drusushoz – Livia császárné kisebbik fiához, Tiberius öccséhez – ment feleségül. Öt gyermekük közül három maradt életben: Germanicus, Livilla és Claudius. Férjét hűségesen követte annak galliai és germaniai hadjáratain.
Drusus halála (Kr. u. 9.) után nem házasodott újra. Amikor fia, Germanicus 19-ben gyanús körülmények között elhunyt, Tiberius császár és Livia anyacsászárné megtiltotta, hogy megjelenjen temetésén. Livia 29-ben bekövetkezett halála után ő viselte gondját legkisebb unokáinak, az idősebb Agrippinától származó Caligulának és Drusillának.
31-ben leleplezett egy összeesküvést, melyet lánya, Livilla és Seianus, a praefectus praetorio szőtt Tiberius ellen. A császár meghálálva Antonia szerepét az összeesküvés felszámolásában, Livilla megbüntetését Antoniára bízta, aki – Tacitus közlése alapján – szobájába záratta és halálra éheztette gyermekét, így elkerülhette a család nevének bemocskolását. Antoniát csak egyetlen gyermeke – a megvetett Claudius – élte túl (Antonia egyszer szörnyetegnek nevezte kisebbik fiát, aki mind észbeliek, mind fizikum tekintetében jóval elmaradt Germanicus mögött ifjúkorában).
Antonia 37-ben, miután elnyerte az Augusta címet, öngyilkosságot követett el Caligula parancsára, miután boldogtalanságának mert hangot adni legkisebb unokája, Tiberius Gemellus meggyilkolása után. Suetonius szerint viszont Caligula megmérgeztette nagyanyját.
Források
[szerkesztés]- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).
- ↑ a b Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa Collections Online (angol nyelven). Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa. (Hozzáférés: 2023. december 29.)