Csepy Dániel
Csepy Dániel | |
Született | 1846. május 27. Komárom |
Elhunyt | 1933. február 13. (86 évesen) |
Foglalkozása | ügyvéd, földbirtokos, megyebizottsági tag, újságíró |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Várbogyai Csepy Dániel vagy Csepi Dani (Komárom, 1846. május 27. – 1933. február 13.[1]) ügyvéd, földbirtokos, megyebizottsági tag, újságíró. Komárom város közéletének jeles tagja.
Családja
[szerkesztés]Nagyszülei Csepy Zsigmond Komárom vármegye esküdtje[2] és Keszei Klára voltak. Várbogyai Csepy János Antal (1809. december 28. - 1878. április 9.), Komárom vármegye esküdtje, majd levéltárnoka[3] és Tóth Klára református szülők gyermekeként született. Keresztszülei Csepy Dániel nyugalmazott ezredes és felesége, illetve Tóth Ignác hites ügyvéd és felesége voltak. Testvérei Éva, Zsigmond, Endre és Dezső voltak. Antal[4] és Jozefa nem érte meg a felnőttkort.[5] Kétszer nősült a Halász családból. Először Halász Mihály és Theodorovics Mária (1821-1905) Izabella (1853-1876. április 24.) lányát vette feleségül 1875-ben, majd annak halála után 1880-ban Mária (1858. augusztus 17. - 1954. március 29.) lányukat. Felesége a komáromi Jótékony Nőegylet elnöke volt. Gyermekei Sándor és Béla, illetve Izabella, Erzsébet, Mária, Olga és Ilona (Feszty Béláné) voltak. Szabadidejét kavai birtokán töltötte, ahol több ismert személyiség vendégeskedett nála.
Élete
[szerkesztés]1867-68-ban a Pesti Egyetemen jogot hallgatott. Betegsége miatt 1870-ben tesz magán államvizsgát Pápán, majd 1873-ban a pesti királyi ítélő táblán. 1871-ben vonult be, majd 1872-ben hadnaggyá léptetik elő. A hadseregből 1881-ben szerelt le. 1901-ben vadászati jogot vett az esztergomi érsekség erdeiben, amelyet 1906-ban Feszty Bélára ruháztak. 1927-ben a Komáromi Sportegylet, melynek egyik alapító tagja és haláláig elnöke volt, ünnepséggel köszöntötte.
Ezen kívül részt vett a Komáromi Önkéntes Tűzoltóegyesület alapításában, a Komáromi Első Hitelintézet érdemes alelnöke és jogtanácsosa, valamint a Vágbalparti Ármentesítő-társulat igazgatósági tagja, majd elnöke volt. Elnöke volt a Kaszinónak, társelnöke a Jókai Egyesületnek, díszelnöke a Református Egyházi Iparos Énekkarnak és egyéb társadalmi szervezetek tagja és a református egyház presbitere volt. A komáromi gimnáziumi Segítő Egyesület igazgató választmányának tagja.[6]
1895-ben az ő kava pusztai birtokán kerültek elő honfoglaláskori leletek.[7]
Művei
[szerkesztés]- 1896 Emléklapok a komáromi első takarékpénztár ötvenéves történetéből. 1845. július 1-jétől 1896. június 30-ig. Komárom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A cikk a Duna Menti Múzeum gyűjteményében lévő források felhasználásával készült; Képes Hét - a Prágai Magyar Hírlap melléklete 6/1933. március 5. (fénykép)
- ↑ Koncsol László 2008: Egyházlátogatások és közgyűlések - A Komáromi Református Egyházmegye Canonica Visitatiói és közgyűlései (1827-1832). Pozsony. Csepy Zsigmond táblabíró és ref. egyházmegyei segédgondnok.
- ↑ Lukáš Paluga 2018: Komárňanský mestský archív v 18. a 19. storočí. In: Keresteš, P. (ed.): Dejiny archívov — archívy dejín. Nitra, 176.
- ↑ 1860. december 28. Református halotti anyakönyv, Komárom.
- ↑ 1859. április 13. Református halotti anyakönyv, Komárom.
- ↑ A Komáromi Szent Benedekrendi kath. Főgimnázium Értesítője az 1917/1918. iskolai évről. Komárom, 15.
- ↑ Őskori temető, érdekes lelet megyénkben. Komárom Lapok 16/17 (április 27.); Prohászka Péter 2013: 10-11. századi sírok és egyéb leletek Révkomárom-Kava-pusztáról. Folia Archaeologica 55, 207-216; 2013 Hroby z 10. – 11. storočia a iné nálezy z Komárna – Kavy. Zbor. SNM - Archeológia 23, 117-124; Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 17.
Források
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város [1]
- Prágai Magyar Hírlap 1933. február 15.
- Komáromi Lapok 1933. február 15.
- Kom. Lapok 1933. február 18.
- Érsek-Ujvár 1933. február 19.
- Kom. Lapok 1933. február 22.