Császta
| Császta | |
| Közigazgatás | |
| Település | Baranya vármegye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Császta
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 16′ 23″, k. h. 18° 23′ 19″46.272966°N 18.388736°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 23″, k. h. 18° 23′ 19″46.272966°N 18.388736°E | |
Császta 1947 óta Szászvárhoz tartozó egykori kisközség Baranya vármegyében.
A török uralom alóli felszabadulás után eleinte bizonytalanok voltak a vármegyék határai, így a Mecsektől északra elterülő vidéket Tolna vármegye saját területének tekintette és meg is adóztatta, 1709-ben például Császta is a völgy többi falujával együtt gyümölcsöt, zabot, bort szolgáltatott be Tolna vármegye részére. Császta 1720-ban került Magyaregreggyel, Kárásszal, Vékénnyel együtt Baranya vármegyéhez. 1891-ben 616 lelket számlált; a pécsi püspökségnek szénbányája (bányaterülete 36,1 ha.) volt a településen.
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek
[szerkesztés]- Itt született 1923. január 12-én Kakas János bányász, bányamérnök, a pilisszentiváni bányaüzemek főmérnöke és utolsó igazgatója
Források
[szerkesztés]- Magyar történelmi helynevek. Helynévszótár. Szerk.: Csiffáry Tamás. Bp. Könyvmíves kiadó.2001.