Ugrás a tartalomhoz

Császár Elemér (irodalomtörténész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Császár Elemér (egyértelműsítő lap).
Császár Elemér
Portré a Vasárnapi Újság 1913-as évfolyamából
Portré a Vasárnapi Újság 1913-as évfolyamából
Született1874. augusztus 7.[1]
Budapest
Elhunyt1940. július 3. (65 évesen)[1]
Budakeszi
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHajnik Mária Franciska Teréz
(h. 1902–1939)[2]
SzüleiCsászár Károly
Foglalkozásairodalomtörténész
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1896)
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-597/598)[3][4]
A Petőfi Társaság elnöke
Hivatali idő
1937 – 1939
ElődPekár Gyula
UtódKornis Gyula
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Császár Elemér témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Császár Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Császár Elemér (Budapest, 1874. augusztus 7. – Budakeszi, 1940. július 3.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1909-től, rendes tagja 1922-től, tiszteleti tagja 1938-tól, 1937-től 1939-ig a Petőfi Társaság elnöke. Öccse Császár Ernő irodalomtörténész, unokaöccse Császár Ákos (1924–2017) matematikus, egyetemi tanár.

Fő oktatási és kutatási területe: 18–19. századi magyar irodalomtörténet.

Életpályája

[szerkesztés]

Császár Károly (1842–1891) pedagógus és kisfaludi Pikéthy Etelka (1848–1928) fiaként született. Iskoláit Budapesten végezte, 1896-ban nyert középiskolai tanári oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen, ezt követően fővárosi gimnáziumokban tanított. 1908-ban magántanárrá habilitálták a Budapesti Tudományegyetemen. 1909-ben beválasztották az akadémiai levelező tagok sorába, akadémiai székfoglalóját 1909. november 2-án tartotta Bessenyei akadémiai törekvései címmel. 1918-tól a pozsonyi, majd a trianoni trauma következtében a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen tanított. 1923-tól haláláig a budapesti egyetem tanára.

Munkássága

[szerkesztés]

Irodalomtörténeti munkáit a pozitivizmus szellemében írta, részletes életrajzokat írt a magyar írókról és költőkről. Szemléletmódját leginkább a konzervatív akadémizmus jellemezte, amelyet még Beöthy Zsolttól örökölt. Pintér Jenő irodalomtörténész szintén a Beöthy-iskolához tartozott. Császár és Pintér konzervativizmusát kifogásolták a kortárs írók, a szellemtörténeti irány hívei pedig pozitivizmusukat. Mindezzel együtt a két világháború közt a magyarországi magyar irodalomtörténeti oktatás és kutatás hivatalosan elismert pozitivista, konzervatív irányvonalának meghatározó egyéniségei voltak. Császár Elemérnek számos tanítványa volt, akik szorgalmasan jegyzetelték az ő előadásait, amelyek megbízható adattartalmakat tártak a hallgatóság elé. Precíz bibliográfiai hivatkozásokkal, ha lehetséges volt, gazdag történelmi illusztrációkkal adta közre köteteit.[5]

Társasági tisztségeket vállalt, 1913-tól tevékenykedett a Kisfaludy Társaságban; 1920-ban tagjai közé fogadta a Petőfi Társaság, amelynek később alelnökévé, majd elnökévé (1937–1940) választották. Szakmai folyóiratokat szerkesztett, 1905–1925 között Láng Nándorral az Egyetemes Philologiai Közlönyt. Szerkesztette 1914-től 1939-ig az Irodalomtörténeti Közleményeket, 1920-ban a Magyar Múzsát Pekár Gyulával együtt működtette. 1928-1940-ig szerkesztette az Irodalomtörténeti füzetek c. könyvsorozatot.

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Firenzei prerafaelisták. Budapest : Eggenberger-féle Könyvkereskedés, 1897. 173 p.
  • Faludi Ferenc költészete. Budapest, 1903. 32 p. (Klny. Egyetemes Philológiai Közlöny)
  • Verseghy Ferencz élete és művei. Budapest, 1903.
  • Ányos Pál versei / bevezetéssel és jegyzetekkel kísérve kiadta Császár Elemér. Budapest : Franklin Társulat, 1907. 323 p. (Ser. Régi magyar könyvtár ; 23.)
  • Kisfaludy Sándor.[6] Budapest : Franklin, 1910. 167 p. Online
  • Bessenyei akadémiai törekvései. Budapest, 1910
  • Ányos Pál (1756-1784). Budapest, 1912. Online
  • A német költészet hatása a magyarra a XVIII. században. Budapest, 1913.
  • Deákos költők. Szövegkiadás magyarázatokkal. Budapest, 1914.
  • Shakespeare és a magyar költészet. Budapest, 1917.
  • Csokonai legszebb versei / [összevál. Császár Elemér]. Budapest : Pantheon, 1921. 132 p., 1 t. ; (Ser. Remekírók Pantheonja)
  • A magyar regény története. Budapest, 1922. (Második, átdolgozott kiadása: 1939.)
  • Az irodalmi kritika. Akadémiai székfoglaló, 1923.
  • Öt év a magyarországi dráma életéből (1919-1923). Erdélyi Irodalmi Szemle, 1924.
  • A magyar irodalmi kritika története a szabadságharcig. Budapest, 1925.
  • A Zalán futása. Budapest : Pallas, 1926. 23 p. (Ser. Irodalomtörténeti füzetek ; 4)
  • A XIX. század nagy magyar költői : Császár Elemér ... előadásai után jegyezte és kiadta Tóth Lajos. Budapest : [Tóth], 1929. 185 p.
  • A magyar dráma története Kisfaludy Károlytól a szabadságharcig : Császár Elemér egyetemi előadásai. Budapest : Tóth L., 1929. 163 p. (Ser. Dr. Császár Elemér ny. r. tanár előadásai ; 7.)
  • Petőfi Sándor : [Császár Elemér előadásai]. Budapest : Tóth L., 1929. 216 p. (Ser. Dr. Császár Elemér ny. r. tanár előadásai ; 9.)
  • A Petőfi-Társaság hatvan éve a magyar irodalom szolgálatában. Havas Istvánnal. Budapest : Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, [1936]. 48 p. 3 t.
  • Arany János : egyetemi előadás[ok]. Budapest : Egyetemi Ny., 1938. 159 p.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Irodalomtörténeti dolgozatok : Császár Elemér hatvanadik születésnapjára / [Bánrévy György et al. ; szerk. Gálos Rezső]:Budapest, 1934.:292 p. 1 t. ill.
  • Császár Elemér negyven évi irodalmi munkássága / összeáll. Kozocsa Sándor. Győr : Győregyházmegyei Alap Nyomdája, 1934.:38 p. (Klny.: Irodalomtörténeti dolgozatok c., Császár Elemér 60. születésnapja alkalmából megjelent kötetből.)
  • Herczeg Ferenc: Császár Elemér. Budapest : Singer és Wolfner, 1941. 26 p.
  • Halasy-Nagy József: Emlékezés Császár Elemérre. Szeged, 1942.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02639.htm, Császár Elemér, 2017. október 9.
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 601/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Lásd pl. a MEK-ben Ányos Pálról szóló művét, i.m.
  6. ↑ Kisfaludy Sándor életéről és életművéről.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 300. o.  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 347–348. o. ISBN 963-05-6805-5  

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Császár_Elemér_(irodalomtörténész)&oldid=27167649”