Ugrás a tartalomhoz

Citoplazma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A citoplazma ásványi sókból, vízből, cukrokból, fehérjékből felépülő összetett anyag, amely kitölti a sejteket. Kolloid rendszer, vagyis nagy súrlódású, felületi feszültségű és rugalmasságú. A protoplazmában (a citoplazma és a sejtmagot kitöltő anyag) átlátszó folyadék van, amely a sejt belsejét tölti ki. Benne találhatók meg a sejtszervecskék: Golgi-készülék, endoplazmatikus retikulum stb.

Részei, tulajdonságai

[szerkesztés]
Növényi sejt szerkezete
Állati sejt szerkezete

Mint kolloid rendszer, két részből áll: citoszolból és citogélből.

A citoszolban, a vízben gazdag fázisban a kolloidrészecskék (1-1000 nm) hidrátburkukkal együtt szabadon elmozdulhatnak, nagy a felületi feszültségük, a viszkozitásuk. A citoszol vízben oldott szerves (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak, lipidek) és szervetlen anyagokból (sók) tevődik össze.

A citogélben az enzimek és a sejtváz fehérjéi rendezetten helyezkednek el, mivel hidrátburkaik egymással összekapcsolódnak, így nem tudnak egymáshoz képest jelentősen elmozdulni. Ez által lehetővé válik egy bizonyos fokú alkalmazkodás és a sejt védetté válik a víztartalmának ingadozásaitól. De így válik lehetővé egyes citoszolban oldott enzimek koordinálása is. A citogél azonban dinamikusan változik, folyamatosan lebomlik és újraépül, ami által változik a sejt alakja, elősegíti a sejtalkotók mozgását. A belső rendezettség mellett a sejt rugalmassága is a citogélnek köszönhető.

Különbségek az élőlények citoplazmái között

[szerkesztés]

Minden sejt tartalmaz citoplazmát, mégis különbségek vannak az egyes domének citoplazmájának tulajdonságai között. Az eukarióta sejtekben találhatók sejtszervecskék. Az állatok országába tartozó élőlények sejtjeinek csaknem felét a citoplazma teszi ki, míg a növényeknél ez kevesebb a sejtnedvüregek jelenléte miatt.

A citoplazma összetétele

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Dr. Berend Mihály: Biológia III. (A sejtbiológia), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003
  • Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia, Dialóg Campus Kiadó Kft., Budapest, 2004
  • Molnár Kinga. Bevehető-e az anatómia fellegvára? (2005). ISBN 963 9534 21 8