1502
| 1502 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1502 |
| Ab urbe condita | 2255 |
| Bahái naptár | -342 – -341 |
| Berber naptár | 2452 |
| Bizánci naptár | 7010 – 7011 |
| Buddhista naptár | 2046 |
| Burmai naptár | 864 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1494 – 1495 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1557 – 1558 |
| Shaka Samvat | 1424 – 1425 |
| Holocén naptár | 11502 |
| Iráni naptár | 880 – 881 |
| Japán naptár | 2162 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4198–4199 |
| Kopt naptár | 1218 – 1219 |
| Koreai naptár | 3835 |
| Muszlim naptár | 907 – 908 |
| Szeleukida naptár | 1813–1814 |
| Örmény naptár | 951 ԹՎ ՋԾԱ |
| Thai szoláris naptár | 2045 |
| Zsidó naptár | 5262 – 5263 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek
Évek: 1497 – 1498 – 1499 – 1500 – 1501 – 1502 – 1503 – 1504 – 1505 – 1506 – 1507
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 1. – Portugál felfedezők behajóznak a Guanabara-öbölbe, az újonnan felfedezett vidéket folyótorkolatnak hiszik és Rio de Janeirónak, azaz „Január-folyónak” nevezik el.
- április 18. – VI. Sándor pápa megerősíti Frangepán Gergelyt veszprémi püspöki tisztségében.[1]
- május 9. – Kolumbusz Kristóf negyedik és egyben utolsó útjára indul az Újvilágba.
- május 21. – A portugálok felfedezik Szent Ilona szigetét.
- május 22. – Toledóban a Kasztíliai Gyűlés I. Izabella kasztíliai királynő előterjesztésére Kasztília trónörökösévé nyilvánítja Izabella legidősebb élő lányát, a gyűlésen személyesen megjelenő Aragóniai Johannát és férjét, Habsburg Fülöpöt Izabella királynő és férje, II. Ferdinánd aragóniai király jelenlétében.
- szeptember 10. – Firenzének Piero Soderini lesz a gonfalonieréje.
- szeptember 27. – Candale-i Anna grófnő, II. Ulászló magyar király menyasszonya – Újlaki Lőrinc kíséretében, Velence–Zengg–Zágráb útvonalon át – Fehérvárra érkezik.[2]
- szeptember 29. – II. Ulászló király Székesfehérvárott feleségül veszi Candale-i Annát,[2] majd Bakócz Tamás esztergomi érsek magyar királynévá koronázza II. Ulászló harmadik feleségét.
- október 27. – Zaragozában az Aragón Gyűlés II. Ferdinánd aragóniai király előterjesztésére Aragónia trónörökösévé nyilvánítja Ferdinánd legidősebb élő lányát, a gyűlésen személyesen megjelenő Aragóniai Johannát apja és férje, Habsburg Fülöp jelenlétében.
- december 14. – Békekötés a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- A török sereg Jajca várát ostromolja, de Corvin János legyőzi őket, majd betör az Oszmán Birodalomba.
- Trónra lép II. Moctezuma, az Azték Birodalom kilencedik királya.
- Peter Henlein megalkotja az első zsebórát.
- Kolumbusz Kristóf partraszáll a mai Trujillo-nál, és az országot Hondurasnak nevezi el.
- Megalapítják a Wittenbergi Egyetemet.
- III. Iván moszkvai nagyfejedelem sikertelenül támadja Livóniát.
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 7. – XIII. Gergely pápa, a Gergely-naptár bevezetője († 1585)
- június 6. – III. János portugál király († 1557)
- Cuauhtémoc, később azték uralkodó Tenocstitlanban († 1525)
- Perényi Péter koronaőr, erdélyi vajda († 1548)
Halálozások
[szerkesztés]- április 2. – Artúr walesi herceg, VII. Henrik angol király fia (* 1486)
- szeptember – Ajtósi Albrecht aranyműves, Albrecht Dürer festőművész apja (* 1427)
- Ahuízotl, az Azték Birodalom nyolcadik királya (* 1486)
Jegyzetek
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz 1502 témájú médiaállományokat.