Seget (Umag)
| Seget | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Umag |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vili Bassanese |
| Irányítószám | 52470 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 178 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 29 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 40″, k. h. 13° 32′ 35″45.411000°N 13.543000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 40″, k. h. 13° 32′ 35″45.411000°N 13.543000°E | |
| Seget weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Seget (olaszul: Seghetto) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 3 km-re délkeletre, a tengerparttól 1 km-re távol a főbb utaktól egy termékeny mezőn fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már az ókorban és valószínűleg a középkorban is lakott volt. A Segethez tartozó Vela Lugán találták az 1960-as években azt az érdekes domborművet, amely a gorgókat ábrázolja és szintén a pólai Isztria múzeumban található. A háborúkban és járványokban elpusztult lakosság helyére a 17. században a török elől menekülő dalmáciai horvát földművesekkel telepítették be. 1623-ban a Venier család birtoka volt. A 18. század első felében a De Franceschi család vásárolta meg, akik barokk-klasszicista villagazdaságot építettek ide. A fallal körülvett épületegyüttes főépülete a kastély, melynek díszes klasszicista homlokzata valaha impozáns látványt nyújtott. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír Provinciák részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg Birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 100, 1910-ben 139 lakosa volt.
Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 204 lakosa volt. Lakói főként a turizmussal és vendéglátással foglalkoznak, de sokan foglalkoznak mezőgazdasággal is.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A De Franceschi család barokk-klasszicista kastélya. Ennek hátsó udvari részén áll a 19. századi olajprésüzem. Az épületegyüttest istállók és gazdasági épületek szegélyezik. A fallal körülvett birtok északnyugati sarkában romantikus, mellvédes torony áll. A De Franceschi család híres volt a korszerű mezőgazdasági technikák alkalmazásáról és nagy könyvtáráról. A kastély Szent Cecília tiszteletére szentelt kápolnájának értékes 17–19. századi berendezése van. Említésre méltó a Szent Lúciát ábrázoló festmény és a Mária mennybevételét ábrázoló oltárkép, valamint a liturgikus tárgyakat őrző szekrény. A kápolnában évente csak egyszer, húsvét hétfőn miséznek.
- A Kocišće-öbölben, a Sv. Ivan-fok közelében, Umagtól délre, két durván megmunkált kőtömbből épült stég nyomát lehet látni a tenger alatt. Az öbölben egy ősi villa rustica maradványait találták. A régészeti leletekben gazdag kulturális réteg egészen a Sv. Ivan-fokig tart. A lelőhely szűkebb területe 100x100 m területet ölel fel. A megállapítások szerint a lelőhely kora az 1. és 2. század fordulójára nyúlik vissza.[2]
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 100 | 114 | 146 | 139 | 0 | 0 | 121 | 127 | 122 | 111 | 149 | 216 | 190 | 204 |
További információk
[szerkesztés]- Umag város hivatalos oldala (horvátul)
- Umag turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Seget az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-71
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
