Henszlmann Imre
| Henszlmann Imre | |
 | |
| Marastoni József litográfiája, 1861 | |
| Született | 1813. október 13.[1][2] Kassa |
| Elhunyt | 1888. december 5. (75 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1872. április 15.) |
| Iskolái | Padovai Egyetem (–1837, orvostudomány) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-47) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Henszlmann Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.[3]) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett.[3] Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású Böhm József Dániel vezette be erre a tudományszakra. 1848-ban Bécsben Esterházy Pál Antal sajtóreferense lett.[3] 1849-ben a forradalomban való részvétele miatt börtönbe zárták, majd Londonba és Párizsba távozott. Párizsban III. Napóleon támogatásával jelent meg Théorie des proportions appliqués dans l’architecture című műve 1860-ban. Magyarországra visszatérve ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat. 1862-ben Henszlmann Imre a székesfehérvári püspöki palota kertjében dolgozhatott ásatásokon. 1874-ben a helyi püspöki szék megüresedett, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának javaslatára elrendelte az ásatás folytatását, mely 1874. augusztus 18-tól Henszlmann vezetésével hét héten keresztül folyt tovább. A sírokban talált földi maradványokat az 1874-ben és 1882-ben előkerültekkel együtt összekeverve hat ládában tárolták, amelyek közül egynek nyoma veszett. Később az 1938. augusztus 13-án fellelt „embertani anyagot” (egybedobált, azonosítatlan uralkodói, főúri, főpapi csontokat) gyufagyári faládákban a vár hajdani vizesárkában kialakított beton tömegsírba zárták.[4]
1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt.[3] 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az Archaeologiai Értesítő és az Archaeologiai Közlemények című periodikákat.
Henszlmann Imre kezdeményezte az egykori kassai Felsőmagyarországi Rákóczi-múzeum létrehozását, aminek utódja ma Kelet-Szlovákia legnagyobb és legfontosabb múzeuma.
Emlékezete
[szerkesztés]Budapesten, az V. kerületben utca viseli nevét.[5]
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt (Pest, 1841)
- Kassa városának ó-német stylű templomairól (Pest, 1846) időrendben ez az első magyar művészettörténeti monográfia
- Adalékok a magyar ikonographiához. I. Mátyás király egykorú arczképei (1861)
- I. Mátyás király állítólagos építőmesterének kézirati munkája az építészetről (1861)
- A kis-bényi románízlésű egyház (Pest, 1863)
- A székesfehérvári ásatások eredménye (Pest, 1864)
- Műrégészeti kalauz I-II. kötet (Pest, 1866)
- Pécsnek középkori régiségei I-II. kötet (Pest, 1869–72)
- Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa (Lipcse, 1873)
- Tanulmányok a góthok művészetéről (Pest, 1874)
- Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Bp., 1876) Online
- A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya (Bp., 1876)
- Lőcsének régiségei (Bp., 1878)
- Bártfa középkori műemlékei (Bp., 1879)
- Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei (Bp., 1880) Online
- A nagyszebeni és székesfehérvári régi templom Reissenberger Lajossal (Bp., 1883)
- A képzőművészetek fejlődése; Franklin, Bp., 1906 (Olcsó könyvtár)
- Válogatott képzőművészeti írások; szerk. Tímár Árpád, névmutató Bardoly István; MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Bp., 1990
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Henszlmann, Emerich (BLKÖ)
- ↑ a b c d Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 298. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Hankó Ildikó: Királyaink tömegsírban, mek.oszk.hu
- ↑ Henszlmann Imre utca - Google Maps (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Korach R.: Henszlmann Imre művészeti elmélete, Bp., 1902
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Henszlmann Imre: Tanulmányok a góthok művészetéről. Értekezések a történeti tudományok köréből (3. 6). Pest, 1874
- Budaszentlőrinci pálos kolostor
- Magyar akadémikusok listája
- Muzsikáló ház
További információk
[szerkesztés]- Ferenczy Jakab – Danielik József: Magyar írók. Életrajzgyűjtemény I–II. Pest: Szent István Társulat. 1856–1858. (elektronikus elérhetőség)
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927
- F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien–Leipzig, W. Braumüller, 1918
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better–MTESZ–OMIKK, 1997
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893–1904
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891–1914. Hornyánszky Viktor
- ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936–1942
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927
- Széles Klára: Henszlmann Imre művészetelmélete és kritikusi gyakorlata; Argumentum, Bp., 1992 (Irodalomtörténeti füzetek)
- Henszlmann Imre 1813–1888 & Myskovszky Viktor 1838–1909 & Wick Béla 1873–1955 és tevékenységük kulturális örökségünk védelmében; fel. szerk. Csala Kornélia, Sápos Aranka; Kassai Polgári Klub, Košice, 2008 (Híres kassaiak)
- Kerny Terézia: Henszlmann Imre az intézményes műemlékvédelem szolgálatában (1872–1888) In: Henszlmann Imre (1813–1988). Kiállítás születésének 200 évfordulója alkalmából. MTA Művészeti Gyűjtemény 2013. október 15. – 2013. december 13. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Argumentum, Budapest, 43–44. oldalak ISBN 978-615-5133-09-1 Megtekintve 2020-04-29.
