Heraldikai lexikon/Fényes Elek

Fényes Elek (1807-1876), Statisztikus, földrajzi és közgazdasági író. A debreceni kollégiumban tanult. 1822-tól Nagyváradon filozófiát, 1824-26-ban Pozsonyban jogot tanult. Az 1830, 1832-36-os országgyűlésen a távollevők követe volt. Itt ismerkedett meg a reformeszmékkel és felismerte, hogy a követek csak kevéssé ismerik a saját hazájukat. Ezért kezdett hozzá nagyszabású művének a megírásához (Magyar országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, I-IV. 1836-40). Széchenyi szellemében az ország előnyös vonásait hangsúlyozta. 1837-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Az 1840-es évek elején Kossuth nézeteinek befolyása alá került és új műve (Magyarország statisztikája. Pest, I-III. 1842-43) már jóval kritikusabb. 1847-ben az országgyűlésre megjelentette két műve sűrített kivonatát (Magyarország leírása. Pest, I-II. 1847). Adatait a jobbágyfelszabadítás melletti érvként használta fel. 1847-ben a nemesség létszámát 617 521 főre tette. 1848-ban Komárom megye leírásával (Pest, 1848) meindította a megyék bemutatását külön kötetekben. Az ellenzék egyik vezéregyénisége lett. 1848-ban a márciusi ifjak fegyvertársa. Szemere Bertalan megbízta az Országos Statisztikai Hivatal felállításával. Világos után bujdosnia kellett, tudományos pályafutása derékba tört. Újabb munkái elavult módszerekkel készültek. (Magyarország geographiai szótára. Pest, I-IV. 1857, A török birodalom leírása... Pest, 1857, Az ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása. Pest, 1857) 1858-ban az MTA rendes tagja, 1867-ben megfosztották akadémiai tagságától és az új statisztikai hivatal élére sem őt nevezték ki.

Művei

Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, I-II. 1842-1843. [1]. Foglalkozik Magyarországés a társországok címerével (II. 20.), a nagy-, közép- és kiscímerrel, a királyi udvartartással, a főméltóságokkal, rendekkel stb.