Ugrás a tartalomhoz

érzéstelenítő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈeːrzeːʃtɛlɛniːtøː]

Főnév

érzéstelenítő

  1. (gyógyszertan) Az anesztetikumok olyan gyógyszerek, amelyek érzéstelenítést, vagyis fájdalommentességet biztosítanak a műtétek, orvosi beavatkozások és egyéb fájdalommal járó eljárások során. Az érzéstelenítés típusa lehet általános (az egész testre ható) vagy helyi (csak egy adott területet érzéstelenít), és célja, hogy a beteg fájdalomérzése megszűnjön az eljárás idejére.

Az érzéstelenítők típusai

Az anesztetikumokat két fő típusra oszthatjuk: általános és helyi érzéstelenítők.

  1. Általános anesztetikumok:
    • Az általános érzéstelenítés a teljes test érzéketlenségét biztosítja, ami mély alvásos állapotot idéz elő, így a beteg tudattalan és fájdalommentes marad a beavatkozás idejére.
    • Alkalmazási területük: Nagyobb műtétek esetén használatosak, például hasi műtétek, csípőprotézisek, szív- és agyműtétek során.
    • Alkalmazási módok: Intravénásan vagy inhalációs úton (gáz formájában) juttatják be.
    • Példák: Propofol, izoflurán, sevoflurán.
  2. Helyi anesztetikumok:
    • A helyi érzéstelenítők csak a test egy meghatározott részét érzéstelenítik, és a beteg ébren marad a beavatkozás során.
    • Alkalmazási területük: Kisebb műtétek és orvosi eljárások, például fogászati kezelések, bőrvarratok, biopsziák, vagy szülési érzéstelenítés (epidurális).
    • Alkalmazási módok: Injekcióval, krémként vagy gélként alkalmazzák a bőrfelületen, illetve közvetlenül az idegszövetek közelébe.
    • Példák: Lidokain, bupivakain, prokain.
  3. Regionális anesztetikumok:
    • A regionális érzéstelenítők az idegek meghatározott csoportját blokkolják, így a test egy nagyobb részét érzéstelenítik (például a karokat vagy lábakat).
    • Alkalmazási területük: Például szülés alatt epidurális vagy spinális érzéstelenítéssel, illetve végtag-műtéteknél.
    • Példák: Bupivakain, ropivakain.

Az érzéstelenítők működési mechanizmusa

Az érzéstelenítők az idegrendszer működését blokkolják, hogy a fájdalomérzet ne jusson el az agyhoz. Az általános érzéstelenítők mély alvást idéznek elő, és a központi idegrendszer különböző területeit (például az agytörzset) befolyásolják, míg a helyi és regionális anesztetikumok célzottan az idegeket gátolják az adott területen. Az érzéstelenítők megakadályozzák, hogy az idegsejtek közötti elektromos impulzusok kialakuljanak vagy továbbítódjanak, így megszüntetik a fájdalomérzetet.

Az anesztetikumok alkalmazása

Az érzéstelenítés során az aneszteziológus vagy orvos választja ki az adott beavatkozáshoz és a beteg állapotához leginkább megfelelő érzéstelenítőt. Az érzéstelenítés típusának kiválasztásakor figyelembe veszik a műtét hosszát, a beteg állapotát, életkorát, gyógyszerallergiáit és más egyedi egészségügyi tényezőket.

  1. Általános érzéstelenítés során: A beteg teljesen eszméletlen állapotba kerül, és nem emlékszik a beavatkozásra. Az altatást általában több lépésben végzik: az elalvás, majd a fenntartás szakasza, ahol a beteg mély alvásban marad. Az ébresztés során az aneszteziológus csökkenti az anesztetikumok adagját, és a beteg lassan visszanyeri tudatát.
  2. Helyi vagy regionális érzéstelenítés során: A beteg ébren marad, de fájdalomérzet nélkül, és az érzéstelenítő hatása csak az adott területre korlátozódik. Regionális érzéstelenítésnél az orvos közvetlenül az idegtörzs vagy gerinc környékére juttatja az érzéstelenítőt.

Az érzéstelenítők mellékhatásai és kockázatai

Bár az érzéstelenítők alkalmazása általában biztonságos, egyes esetekben mellékhatások vagy komplikációk is felléphetnek.

  1. Általános anesztetikumok mellékhatásai:
    • Ébredés utáni zavartság és fáradtság: Az altatás utáni első órákban gyakori.
    • Hányinger és hányás: A műtét után jelentkezhet, különösen hasi műtétek esetén.
    • Légzési nehézségek: Ritka esetekben légúti szövődmények léphetnek fel.
    • Allergiás reakciók: Az érzéstelenítők egyes összetevőire allergiás reakció is előfordulhat.
  2. Helyi anesztetikumok mellékhatásai:
    • Érzékelési zavar: Az érzéstelenített területen zsibbadás vagy gyengeség jelentkezhet, amely több órán át fennállhat.
    • Vérzés vagy fertőzés az injekció helyén: Ritka, de előfordulhat az injekciós technika miatt.
    • Allergiás reakció: Nagyon ritkán, de helyi anesztetikumok esetén is előfordulhat allergiás reakció.
  3. Regionális érzéstelenítés mellékhatásai:
    • Fejfájás: Különösen a spinális érzéstelenítés után fordulhat elő, amit a gerincvelői folyadék szivárgása okoz.
    • Alacsony vérnyomás: A regionális érzéstelenítés tágítja az ereket, ami vérnyomáscsökkenést okozhat.
    • Húgyhólyag diszfunkció: Az alsótest érzéstelenítése időlegesen akadályozhatja a vizeletürítést.

Érzéstelenítés utáni teendők

Az érzéstelenítés után a beteg állapotát gondosan figyelik, különösen, ha általános érzéstelenítést kapott. Általában néhány órán át megfigyelés alatt tartják, hogy biztosítsák a légzés és a keringés stabilitását, valamint hogy az érzéstelenítő hatása megfelelően múljon el.

  1. Ébresztés után: Az általános érzéstelenítés után a beteg fáradt vagy zavart lehet. Fokozatosan, kísérő jelenlétében érdemes mozogni, mivel az egyensúlyérzék átmenetileg gyengébb lehet.
  2. Folyadékbevitel és könnyű étrend: Az első néhány órában a könnyű, jól emészthető ételek és a fokozott folyadékbevitel segíthetnek a felépülésben.
  3. Helyi érzéstelenítés után: A zsibbadás elmúltával figyelni kell az érzéstelenített területre, hogy ne sérüljön meg, mivel a csökkent érzékelés miatt előfordulhat véletlen sérülés.

Összegzés

Az anesztetikumok különféle típusai lehetővé teszik az orvosok számára, hogy fájdalommentes környezetet biztosítsanak a pácienseknek a műtéti és egyéb orvosi beavatkozások során. Az általános érzéstelenítők teljes eszméletvesztést okoznak, míg a helyi és regionális anesztetikumok célzott területeken fejtenek ki hatást,

Fordítások