szentáldozás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈsɛntaːldozaːʃ]

Főnév

szentáldozás

1. (kereszténység) Az oltáriszentség vétele.

   Szinonima: áldozás

Etimológia

szent +‎ áldozás

Fordítások

Tartalom

angol: communion (en), devotion (en) bolgár: единение (bg) sn (edinenie) eszperantó: komuneco (eo), komunio (eo)

német: Kommunion (de) nn olasz: comunione (it) nn portugál: comunhão (pt) nn spanyol: comunión (es) nn volapük: komuin (vo)

Ragozás

szentáldozás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	szentáldozás	szentáldozások
tárgyeset	szentáldozást	szentáldozásokat
részes eset	szentáldozásnak	szentáldozásoknak
-val/-vel	szentáldozással	szentáldozásokkal
-ért	szentáldozásért	szentáldozásokért
-vá/-vé	szentáldozássá	szentáldozásokká
-ig	szentáldozásig	szentáldozásokig
-ként	szentáldozásként	szentáldozásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	szentáldozásban	szentáldozásokban
-on/-en/-ön	szentáldozáson	szentáldozásokon
-nál/-nél	szentáldozásnál	szentáldozásoknál
-ba/-be	szentáldozásba	szentáldozásokba
-ra/-re	szentáldozásra	szentáldozásokra
-hoz/-hez/-höz	szentáldozáshoz	szentáldozásokhoz
-ból/-ből	szentáldozásból	szentáldozásokból
-ról/-ről	szentáldozásról	szentáldozásokról
-tól/-től	szentáldozástól	szentáldozásoktól