összhang
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]összhang (usually uncountable, plural összhangok)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | összhang | összhangok |
accusative | összhangot | összhangokat |
dative | összhangnak | összhangoknak |
instrumental | összhanggal | összhangokkal |
causal-final | összhangért | összhangokért |
translative | összhanggá | összhangokká |
terminative | összhangig | összhangokig |
essive-formal | összhangként | összhangokként |
essive-modal | — | — |
inessive | összhangban | összhangokban |
superessive | összhangon | összhangokon |
adessive | összhangnál | összhangoknál |
illative | összhangba | összhangokba |
sublative | összhangra | összhangokra |
allative | összhanghoz | összhangokhoz |
elative | összhangból | összhangokból |
delative | összhangról | összhangokról |
ablative | összhangtól | összhangoktól |
non-attributive possessive - singular |
összhangé | összhangoké |
non-attributive possessive - plural |
összhangéi | összhangokéi |
Possessive forms of összhang | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | összhangom | összhangjaim |
2nd person sing. | összhangod | összhangjaid |
3rd person sing. | összhangja | összhangjai |
1st person plural | összhangunk | összhangjaink |
2nd person plural | összhangotok | összhangjaitok |
3rd person plural | összhangjuk | összhangjaik |
Derived terms
[edit]Further reading
[edit]- összhang in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN