bukott

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

bukik +‎ -ott

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbukotː]
  • Hyphenation: bu‧kott
  • Rhymes: -otː

Verb

[edit]

bukott

  1. third-person singular indicative past indefinite of bukik

Participle

[edit]

bukott

  1. past participle of bukik

Adjective

[edit]

bukott (not generally comparable, comparative bukottabb, superlative legbukottabb)

  1. fallen
    Synonyms: vesztes, kudarcos, sikertelen, elbukott, legyőzött, alulmaradt, tönkrement, meghiúsult
    Antonyms: nyertes, győztes, sikeres, eredményes

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative bukott bukottak
accusative bukottat bukottakat
dative bukottnak bukottaknak
instrumental bukottal bukottakkal
causal-final bukottért bukottakért
translative bukottá bukottakká
terminative bukottig bukottakig
essive-formal bukottként bukottakként
essive-modal
inessive bukottban bukottakban
superessive bukotton bukottakon
adessive bukottnál bukottaknál
illative bukottba bukottakba
sublative bukottra bukottakra
allative bukotthoz bukottakhoz
elative bukottból bukottakból
delative bukottról bukottakról
ablative bukottól bukottaktól
non-attributive
possessive - singular
bukotté bukottaké
non-attributive
possessive - plural
bukottéi bukottakéi

Further reading

[edit]
  • bukott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bukott in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).