Ugrás a tartalomhoz

Trsztena

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árvanádasd (Trstená)
Árvanádasd főtere
Árvanádasd főtere
Árvanádasd címere
Árvanádasd címere
Árvanádasd zászlaja
Árvanádasd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rangközség
Első írásos említés1371
PolgármesterJuraj Bernaťák
Irányítószám028 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség7213 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság617 m
Terület82,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′, k. h. 19° 37′49.366667°N 19.616667°EKoordináták: é. sz. 49° 22′, k. h. 19° 37′49.366667°N 19.616667°E
Árvanádasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvanádasd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Árvanádasd (régen Trsztena, szlovákul Trstená, lengyelül Trzciana) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában. Közigazgatásilag Usztye tartozik hozzá.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A szlovák trstená nádas helyen épült települést jelent.

Fekvése

[szerkesztés]

Alsókubintól 30 km-re északkeletre, az Árvai-medence északi részén, az Oravica alsó folyásánál, a lengyel határ közelében fekszik. Áthalad rajta az 59-es főútvonal.

Története

[szerkesztés]

A városkát német bányászok alapították „Bingenstadt” néven 1371-ben. Már alapításakor mezővárosi, vadászati, halászati, vásártartási és pallosjoga volt. 1379-ben „Krisina” néven említik. Magyar nevén 1420-ban említik először „Nadasd” alakban. A mezővárosnak 1424-ben Zsigmond eltörölte vám és harmincad fizetési kötelezettségeit is. A várost választott bíró irányította. 1427-ben „Stadtsek”, 1437-ben „Nadasd”, 1520-ban „Trstena” néven említik. A város gyorsan fejlődött, a 16. század végén már itt volt a legtöbb ház az egész Árvamentén. 1609-ben II. Mátyás engedélyével évi négy országos vásárt tarthatott, ekkor „Thersztene aliter Stadtsek” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1620-ban 580 lakosa volt. A 17. században kifejlődött kézműipara is, jelentős kereskedelmi központ lett, versenyben Turdossinnal. Több céhe is alakult, így a szűcsöknek, fazekasoknak, ácsoknak és csizmadiáknak volt céhük. A legnagyobb céh a fazekasoké volt, akik híresek voltak különleges technológiájukról és alkalmazott díszítő elemeikről. Sóraktár is állt a településen. A 17. század kuruc háborúi sok kárt okoztak a városnak. 1715-ben 1185 lakost számláltak. 1778-ban már 1320 volt a lakosok száma, közülük hat nemesi család volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TRSZTENNA. Tót Mezőváros Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Tvardosinhoz egy órányira, Haluskova hegynek szomszédságában; a’ Sz. Ferentz’ Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok is van itten, a’ kik mintegy 1775-dikben hozattak ide; hajdani lakosai gazdagabbak vóltak, míg a’ Lengyelekkel kereskedtek, ’s a’ tűz által is sanyargattatott. Ispotállya is van; határja 3 nyomásbéli, ’s Oravicza, és Csierna Orava folyók által nedvesíttetik; jól termő a’ földgye. Lakosai szorgalmatosak mind a’ gazdáskodásban, mind pedig a’ kereskedésben.[2]

1828-ban 505 házában 2776 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Trsztenna, tóth mv., Árva vmegyében, 2706 kath., 70 zsidó lak., kath. paroch. templom. Sz. ferenci klastrom. Határában szép árpát, zabot termesztenek. Sessiója: 220. Legelője, rétje bőven lévén a marha- és juhtenyésztés divatban van. Vászonja igen finom és kapós. Normalis oskola. Tart heti- és híres 4 országos vásárokat, mellyek kivált a lovakra és marhákra nézve nevezetesek, s a lengyelektől nagyon látogattatnak. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.[3]

Gimnáziumának alapkövét 1868-ban rakták le. 1877-ben Trsztena járási székhely lett 2400 lakossal, gimnáziummal, híres vásárokkal. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásának székhelye volt.

1945 után több üzem is alakult a településen. A város a Trsztenai járás székhelye volt egészen 1960-ig, annak megszűnéséig. Ma a városban három alapiskola, művészeti iskola, gimnázium működik.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 2314-en lakták, ebből 1873 fő szlovák, 272 magyar és 123 német.

2011-ben 7482 lakosából 7140 fő szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Szent Márton-templom

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született Martin Hattala (18211903) nyelvész, prágai egyetemi tanár. A gimnázium az ő nevét viseli.
  • Itt született Blažej Bulla (1852-1919) szlovák építész, drámaíró és zeneszerző.
  • Itt született Kniezsa István (1898–1965) nyelvtörténész, szlavista, a magyar névtani kutatások megújítója, az MTA tagja.
  • Itt született Vér Tibor (1899-1957) gépészmérnök, műegyetemi tanár, a Mérnöki Kamara elnöke (1942-1944).
  • Itt született Politzer György (1903–1942), a franciává lett filozófus.
  • Itt született Berczeller Rudolf Rezső (1912-1992) szobrász.
  • Itt szolgált Andreae János evangélikus pap.
  • Itt tanított Dvihally Emil (1847-1887) főgimnáziumi tanár.
  • Itt tanított Demkó Kálmán (1852-1918) gimnáziumi igazgató, történetíró.
  • Itt tanított Horváth István (1885-1941) magyar tanár, történész, Hont vármegye jelentős régészeti kutatója.
  • Itt tanult Alojz Habovštiak szlovák régész.
  • Innen is származtak felmenői Bächer Iván magyar író, újságíró, publicista, tanárnak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]