Smude
| Smude | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Atyina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33522 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 32″, k. h. 17° 37′ 19″45.609000°N 17.622000°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 32″, k. h. 17° 37′ 19″45.609000°N 17.622000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Smude falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Atyinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőcétől légvonalban 30, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re keletre, a Papuk-hegység területén, a Samardinec-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település valószínűleg a 17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szmude” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szmude” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szmude” néven 49 házzal, 279 ortodox vallású lakossal szerepel.[3]
1857-ben 168, 1910-ben 306 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 87%-a szerb, 7%-a magyar, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-ben lakosságának 92%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. A lakosság elmenekült. 2011-ben 15 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 168 | 185 | 159 | 183 | 178 | 306 | 235 | 320 | 291 | 297 | 246 | 173 | 130 | 103 | 4 | 15 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Krisztus Mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1753-ban épült. A második világháború idején az usztasák felgyújtották, azóta rom. Harangtornyának bal oldalán az építés évszáma látható, míg a jobb oldalon Nikola Živković szerint az Istenanya nagyméretű képe volt felfestve. A templomrom ma a falu feletti sűrű erdőben található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 653. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 68. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071(horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
