Ugrás a tartalomhoz

Santería

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santería
Kialakult1870
Központi alakOlofi

Követők száma10 000

A santería (ejtsd: szantería) vallási kultuszok afrikai joruba és spanyol katolikus hagyományokat ötvöző összessége az afrokubai népesség körében.[1] Kubában született meg - kicsit irányítottan, kicsit véletlenszerűen - majd onnan továbbterjedt az USA déli nagyvárosaiban (Miami, Los Angeles) élő afroamerikai bevándorlóközösségeiben.[2]

Az újkori rabszolgatartók engedték az ősi, afrikai hit gyakorlását, de mellette megkeresztelték és templomba járatták rabszolgáikat. (Ők az afrikaiak vallását kezdetben csak - tánc és ének kíséretében folytatott - játéknak és szórakozásnak tekintették.) Ez a szinkretizmus születéséhez vezetett. [3]

A santeríában különös jelentőségük van a szenteknek (santos), akiket a joruba panteon szellemeinek (orisa) feleltetnek meg. Ilyenek például:

A joruba és a katolikus vallás közötti kapcsolat békés Kubában és azon kívül is. 1870-től általánosan elfogadottá váltak az afrikai eredetű vallások és csoportok működése. [3]

A látszatra többistenhitű vallás az oszthatatlan Isten hitén nyugszik és a Mindenható maga Olofi, a minden istenek felett álló. A Szentháromság alakjai: Olofi, Olordumare és Olorún. Olordumare a Nagy Kozmikus Ész-t, az Atyaisten létét jelképezi. Olorún a Nap, vagyis az isteni energia megtestesítője. [3]

Az istentiszteletek során szerephez jutnak a joruba imák és dalok, a dobszó (amely olykor a szellemek hangcsöve), valamint a szent erővel bíró kövek, amelyeket a szellemekkel hoznak összefüggésbe, az oltár alatt helyeznek el, "megkeresztelnek", s minden évben vérrel és növényekkel táplálnak. [4]

A santería papjai a babalos-ok. A 10 ezer főt is meghaladja a létszámuk.[3] Mitikus körülmények között ott a felszentelt helyeiken fogadják a hívőket, amulettek és ceremóniáikon használatos tárgyaik körében. [3]

E vallásnak fontos eleme a jóslás. A hatalom a mágián keresztül érvényesül; az orisák jutalmazhatják és büntethetik az embereket. Tanácsot adhatnak és a tiszta energia birtokosaként befolyásolhatják a földi életet. A médiumok segítségével megidézhetik a gonosz és jó szellemeket a spirituális csarnokban, ahol a szeánsz zajlik. [3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Monos János: Kuba, 2002
  • dr. Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009