Ugrás a tartalomhoz

Portál:Litvánia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üdvözöljük a Litvánia-portálon!
Litvánia címere
Litvánia címere
Litvánia zászlaja
Litvánia zászlaja

Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján. Északról Lettország, délkeletről Fehéroroszország, délről Lengyelország és délnyugatról Oroszország Kalinyingrádi területe határolja. Egyike a három balti államnak.

Földrajzszerkesztés 

Litvánia a legnagyobb és legnépesebb balti állam, a Balti-alföld déli részén terül el. Legnagyobb része hullámos alföld, 100 méternél alacsonyabban fekvő terület. Az ország legmagasabb pontja 292 méteres. A terület 30%-át tavak, mocsarak és erdőségek borítják.

Kb. 100 km hosszú a partvonala, amelyből csak 38 km-nek van közvetlen kijárata a Balti-tengerre. Az egyetlen nagy tengeri kikötő, Klaipėda a Kur-öböl (Kuršių marios) keskeny bejáratánál van. Ez egy sekély lagúna, amely délre egészen Königsbergig tart.

Van olyan számítási mód, amely szerint a litván főváros, Vilnius mindössze néhány kilométerre délre van Európa földrajzi középpontjától.

Történelemszerkesztés 

Kezdetektől a nagyhatalommá válásáig

[szerkesztés]

A területre az i. e. 2. évezred első felében indogermán eredetű balti törzsek érkeztek. Az i. e. 5-6. században megindult a néppé válás folyamata. A 8. században a lettektől elkülönült litvánok kisebb fejedelemségeket hoztak létre. Litvánia neve az 1008-as Quedlinburgi évkönyvben szerepel először mint a Kijevi Nagyfejedelemség része. A 13. század közepén Mindaugas fejedelem a kis államalakulatokat egyesítve felvette a nagyfejedelem címet.

Litvánia területének változása 1263-tól napjainkig

Lengyel–litván unió

[szerkesztés]

A Litván Nagyfejedelemség Európa jelentékeny részére terjedt ki a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. A litván nemesség, városlakók és parasztok 1386-ban tértek át a kereszténységre, azután, hogy Litvánia nagyfejedelmét, Jagellót (Jogaila) 1386. február 2-án lengyel királlyá koronázták. Litvánia és Lengyelország perszonálunióban egyesültek. A szoros együttműködésben harcoló lengyel és litván hadsereg legyőzte a Német Lovagrendet 1410-ben a grünwaldi csatában, a középkori Európa legnagyobb csatájában. A centralizált Moszkvai Nagyfejedelemség növekvő ereje miatt 1569-ben Litvánia és Lengyelország egyesült a Lengyel–Litván Államszövetségben. Az államszövetség tagjaként Litvánia megőrizte intézményeit, beleértve önálló hadseregét, pénzét és jogrendszerét. Ettől kezdve Litvániából sok zsidó menekült tengerentúlra az üldözések elől és tevékenységük korlátozása miatt.

Trakai kastély
Trakai kastély
Legnagyobb városokszerkesztés 
Címer Város Népesség
Vilnius 581 475[1]
Kaunas 305 120[2]
Klaipėda 158 420[1]
Šiauliai 104 300[1]
Panevėžys 87 913[1]
Marijampolė 36 807[1]
Alytus 51 856[1]
Telšiai 22 261[1]
Utena 25 608[1]
Tauragė 21 416[1]
Litvánia a WikiMédiánszerkesztés 
Wikinews
Litván hírek angolul
Wikidézetek
Idézetek
Commons
Litván képek
Wikiforrás
Szabad forrásmunkák angolul
További portálokszerkesztés 
  1. a b c d e f g h i Resident population by city / town at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  2. Resident population by administrative territory at the beginning of the year. Statisztikai Hivatal, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2023. február 12.)