Pátfalu
Pátfalu (Podersdorf am See) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | mezőváros | ||
Járás | Nezsideri járás | ||
Alapítás éve | 1209 | ||
Polgármester | Michaela Wohlfart (ÖVP) | ||
Irányítószám | 7141 | ||
Körzethívószám | 02177 | ||
Forgalmi rendszám | ND | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2193 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 121 m | ||
Terület | 41,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 51′ 28″, k. h. 16° 50′ 01″47.857778°N 16.833611°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 28″, k. h. 16° 50′ 01″47.857778°N 16.833611°E | |||
Pátfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pátfalu (németül Podersdorf am See) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nezsidertől 10 km-re délre, a Fertő tó keleti partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Valószínűleg egykori birtokosáról, Poth comesről kapta a nevét.
Története
[szerkesztés]A környéken talált kőkorszaki és bronzkori leletek bizonyítják, hogy itt már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A maradványok kelták bój törzsének itteni uralmát is igazolják. Amikor a rómaiak Pannónia provinciát megalapították a Fertőzugban a kelták által ritkán lakott településeket találtak. Az egykor sűrű tölgyfaerdőket a rómaiak kivágták és Carnuntum építkezéseihez használták fel. Utánuk a ma is ismert puszta vidék maradt. Az első szőlőültetvényeket csak Probus császár idején, a 3. század második felében telepítették. A népvándorlás utolsó hullámaként magyarok a 10. század elején szállták meg ezt a vidéket.
Szent István király 1021-ben a nyugati határ biztosítására besenyőket telepített ide. Gizella királyné kíséretében nagyszámú bajor nemes, szerzetes és telepes is érkezett Magyarország területére. Ezek közé a nemesek közé tartoztak a Poth grófok is, akik a település névadói voltak. Tehát a falu valószínűleg már a 11. században is létezett, azonban csak 1209-ben "Chesus" néven említik először. Az eredetileg besenyő határőr település, 1212-ben már biztosan a Poth grófok birtoka volt. II. András király 1217-ben cisztercita szerzeteseket hívott ide, akik felvirágoztatták a helyi szőlőtermesztést és borászatot. Ezután a település mindvégig a heiligenkreuzi cisztercita apátság birtoka maradt. A falut 1242-ben a tatárok teljesen elpusztították. A tatárjárást követően az elpusztított lakosság pótlására IV. Béla király németeket telepített le. Ezután a viszonylagos béke korszaka következett, mely a település gyors felvirágzásához vezetett. Egyházát 1379-ben alapították, ekkor szentelték fel a ciszterciek által épített Alexandriai Szent Katalin tiszteletére épített templomát.
A mohácsi csatavesztést követően új veszély támadt. A falut 1529-ben és 1683-ban is a Bécs ellen vonuló a török pusztította el. A 16. században elterjedt a reformáció, 1659-ben lakóinak többsége evangélikus volt. A kuruc háborúk pusztításai után a falut 1711-ben már harmadszor telepítették újra, ezúttal főként sváb telepesekkel. Ezt követően lakosságának többsége újra katolikus németajkú volt. A 18. században pestis tombolt a településen. Ezután újra a felvirágzás időszaka következett. Szélmalmok és templom épültek. 1809-ben a napóleoni háborúk nyomában éhínség tört ki, majd kolera pusztított. A 19. század közepén a ciszterciták iskolát alapítottak itt, ez volt az első iskola a Fertőzugban. 1867-ben filoxérajárvány tört ki, mely elpusztította a szőlőültetvényeket és jelentős jövedelemtől fosztotta meg a lakosságot.
Vályi András szerint " PÁTFALU. Padersdorf. Német falu Moson Vármegyében, földes Ura a’ Szent-Kereszti Czisztertzita Szerzetbéli Apátúrság, lakosai katolikusok, fekszik Illmitzhez 1 és 1/2, Nizsiderhez 1 és 1/4 órányira, három nyomásbéli határja leginkább búzát, középszerűen rozsot, egyebet szűkebben terem, szőleji középszerűek, halászattyok, ’s nádgyok a’ Fertőben van, erdőjök nints, réttyek, legelőjök kevés, piatzok Nizsiderben."[1]
Fényes Elek szerint " Pátfalu, Podersdorf, német falu, Moson vgyében, a Fertő tavának keleti partján: 710 kath. lak., paroch. templommal, 1 szélmalommal. A lakosok birnak 36 6/ urbéri telek után 168 hold első, 506 h. második, 522 h. harmadik, 5 1/ hold negyedik osztálybeli szántóföldet, 84 hold rétet, 433 kapa szőlőt. Sok juhot tartanak, s sok káposztát termesztenek. F. u. a szent-kereszti cistercita apátság. Ut. p. Moson."[2]
1910-ben 1214, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ezután jöttek az első turisták a faluba. A gazdasági világválság idején sok család választotta az emigrációt. A második világháborút követően 1955-ig szovjet megszállás alatt állt. A turizmus csak a szovjetek kivonulása után lendült fel a községben. Pátfalva ma a Fertő tó egyik fő üdülőközpontja, 1992-óta mezőváros. Különösen kedvező fekvésének köszönhetően itt található a tó leghosszabb strandja.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1791-ben épült.
- A falu 4 km hosszú strandjával Fertő tó egyik üdülőközpontja.
Képek
[szerkesztés]-
Világítótorony a Fertőn Pátfalunál
-
A pátfalvi strand alkonyatkor
-
Plébániaközpont
-
A pátfalvi szélmalom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap
- Pátfalu az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Magyar katolikus lexikon
- A Fertő tó Pátfalunál (interaktív panorámakép) Archiválva 2011. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Webkamera – Pátfalu Archiválva 2012. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Rövid ismertető (magyarul)