Ugrás a tartalomhoz

Monarchia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja. Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi, és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg.

Monarchia

[szerkesztés]

Monarchia (a görög monosz és arkhein: „egyszemélyes vezetés” összekapcsolásából) eredeti értelemben egyeduralom, a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása, mai értelemben a köztársasággal szembeállítva olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (császár, cár, király stb.) élethossziglan tölti be. A monarchia eredetileg egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette, sőt az ősi teokratikus rendszerekben az uralkodó – mint istenség földi megszemélyesítője, vagy képviselője – vallási feladatokat is ellátott. Az uralkodó hatalmát csak vallási, erkölcsi megfontolások, vagy magasabb rendűnek tekintett törvények (természetjog) korlátozták. Ezen alapul a görög városállamokban a monarchiától mint a közjó szolgálatában álló, törvénytisztelő hatalomgyakorlástól (baszilea) ennek elfajult formájaként a zsarnoki egyeduralom (türannisz) megkülönböztetése. A monarchia isteni eredetét a középkorban is hangsúlyozták, majd alapul szolgált a felvilágosult abszolutizmus politikai berendezkedésének (abszolút monarchia) igazolásához is. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. korlátozott monarchia különböző formáinak (rendi monarchia, alkotmányos monarchia) megjelenését eredményezte; az előbbinél a hatalomgyakorlást az ország rendjeinek részvétele, az utóbbinál az alkotmány korlátozza. A modern monarchiákban a monarcha „uralkodik, de nem kormányoz”. Aktusainak jogi érvényességéhez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, bár azokért sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik, személye sérthetetlen. Mint „semleges” alkotmányos tényező inkább csak jelképes hatalommal rendelkezik, bár személyes tekintélyével, kiegyensúlyozó szerepe lehet országa politikai életében.

Fajtái az uralkodó jogai szerint

[szerkesztés]

Abszolút monarchia

[szerkesztés]
  • Olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmának intézményi korlátai nincsenek és a hatalom osztatlan.[1]

Jelenlegi abszolút monarchiák:  Szaúd-Arábia,  Brunei,  Omán,  Katar,  Szváziföld

Alkotmányos monarchia

[szerkesztés]

Parlamentáris monarchia

[szerkesztés]

Napjaink monarchiáinak listája

[szerkesztés]

Fajtái a monarcha szerint

[szerkesztés]

A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el.

Uralkodói címek

[szerkesztés]

Európában

[szerkesztés]

Egyéb hatalmat gyakorlók címei

[szerkesztés]

Amerikában

[szerkesztés]
  • kacika (cacique): törzsfőnök, kormányzó
  • hueyi tlatoani: azték császár
  • ajav: maja uralkodó
  • sapa inka: inka császár
  • morubixaba: tupi vezető
  • sha-quan: indián vezető
  • Mikó (mico) krík vezető

Afrikában

[szerkesztés]
  • fáraó: az ókori Egyiptom istenkirályának címe
  • négus: Etiópia királyának címe. Hivatalos használata 1942-ben megszűnt.
  • nagasa nagasi: Etiópia császárának címe, jelentése: ’királyok királya, vagyis császár.
  • mwami: tuszi királyi cím
  • oba: juruba királyi cím
  • olu: joruba királyi és nemesi cím. Az Oluwa szó kicsinyítőképzős alakja, amely istent jelent.
  • eze: ibó királyi cím
  • kabaka: királyi cím Bugandában
  • almamy: fulbe királyi cím
  • Lámdó (laamdo) fulbe cím, jelentése: "vezető" vagy "király". A nép alacsonyabb rangú vezetői használták.
  • Lámidó (lamido, laamido) fulbe uralkodói cím, jelentése: "nagy király" vagy "nagy vezető". A nyugat-afrikai fulbe emírségek vezetői használták, az uralkodó és az alárendelt (gyakran vazallus) államok konföderációinak vezetőjeként.
  • omukama: királyi cím Ugandában.
  • muata jamvo: lunda királyi cím ( Közép-Afrika)
  • ngola: Ndongo uralkodójának címe volt (a mai Angola területe).
  • asantihene: Asanti uralkodójának címe volt (Ghána)
  • Fámá (faama) mandinka szó, jelentése "apa", "vezető" vagy "király". A Mali birodalom megalapítása előtt használták.
  • mansza: Mali uralkodójának címe volt, a jelentése: "a királyok királya"
  • afong: Bamileke uralkodójának címe volt (Kamerun)
  • mfu: Bamun uralkodójának címe volt
  • nyimi: Kuba uralkodójának címe volt
  • mulovhe: Luba uralkodójának címe volt
  • mvene matapa: Monomapata uralkodójának címe volt
  • bale: Ibadan uralkodójának címe volt
  • ologun: Lagos uralkodójának címe volt (Nigéria)
  • alafin: Oyo uralkodójának címe volt
  • Gárád (garad, garaad, garada) Északkelet-Afrikában használt uralkodói cím. Szomáliai nyelven „bölcs embert, bölcsességet”, ” vagy „főnököt” jelent, a szultán cím szomáliai megfelelője. Az Etiópiában beszélt harari nyelven szintén "főnök" a jelentése.
  • Inkozi / Inkosi: a zulu és a xhosza nép uralkodójának címe Dél- Afrikában.

Ázsiában

[szerkesztés]

  • saopha: San uralkodói címe volt
  • datu: a Fülöp-szigeteken főnöki cím volt
  • nizam-ul-mulk: indiai uralkodói cím volt
  • thampuran: Kerala királyi címe volt
  • swargadeo: Asszan uralkodójának címe volt
  • szamrát / szamarát: indiai uralkodói cím volt
  • nam: Vietnámban báró volt
  • ba: Vietnámban gróf volt
  • tu: Vietnámban vicont volt
  • hau: Vietnámban őrgróf volt
  • cong: Vietnámban fejedelem volt
  • quan-cong: Vietnámban herceg volt
  • quoc-cong: Vietnámban nagyherceg volt
  • vuong: Vietnámban király volt
  • bo: Kínában gróf volt
  • hakushaku: Japánban gróf volt
  • baejak: Koreában gróf volt
  • namjak: Koreában báró volt
  • danshaku: Japánban báró volt

A Közel-Keleten

[szerkesztés]

Egyéb közel-keleti titulusok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Stipta István: Az abszolutizmus fogalma, változatai és alkotmánytörténeti jellemzői. In: Az abszolút monarchia. Szerk.: Képes György. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011, 106–127., 108.p.
  2. a b c d e f g h i j k l m n Nemzetközösségi királyság (olyan monarchiák, amelyek uralkodójuk a mindenkori brit király(nő)).

További információk, szakirodalom

[szerkesztés]
  • szerk.: Jakab András, Könczöl Miklós, Menyhárd Attila, Sulyok Gábor: Államforma., IJOTEN (Internetes Jogtudományi Enciklopédia) Alkotmányjog rovat (rovatszerkesztő: Bodnár Eszter és Jakab András)., "Monarchiák és köztársaságok" [37]–[97]. o. (2023))