Ugrás a tartalomhoz

Kisújbánya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisújbánya
Közigazgatás
TelepülésHosszúhetény
Alapítás ideje1762
Irányítószám7694
PolgármesterHosszúhetény mindenkori polgármestere
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól5,5 km
Elhelyezkedése
Kisújbánya (Baranya vármegye)
Kisújbánya
Kisújbánya
Pozíció Baranya vármegye térképén
é. sz. 46° 12′ 40″, k. h. 18° 22′ 12″46.211111°N 18.370000°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 40″, k. h. 18° 22′ 12″46.211111°N 18.370000°E
Kisújbánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisújbánya témájú médiaállományokat.

Kisújbánya (németül Neuglashütte) üdülőfalu Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Hosszúhetényhez tartozik, attól 5,5 km-re északra fekvő, nagyrészt erdészeti úton megközelíthető falu, a közel 9 kilométeres út megtétele nagyságrendileg fél óra autózás. (Parkoló van a falu elején, de behajtani tilos, kivéve lakóknak.) A legközelebbi szomszédja Óbánya, amely 3 km-re északkeletre található tőle. Óbánya csak gyalogosan, illetve lóháton érhető el, a gyönyörű Óbányai-völgy patakmedre mellett sétálva.

Fekvése

[szerkesztés]

Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a „magyar Svájcként” is emlegetett Óbányával köti össze a falut.[1] A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.

Lásd még: Kisújbánya a www.térképcentrum.hu térképén Archiválva 2007. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben

Története

[szerkesztés]

A falu 2012-ben ünnepelte fennállásnak 250. évfordulóját.

Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe) bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek. A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. (A Pusztabánya-dűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található.)

A kisújbányai üveghuta 1762-1784 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu templomát 1794-ben építették. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül.

A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is. A helyi agyag kiváló építőípari alapanyag.

A szocializmus alatt a kistelepüléseket elsorvasztó állami politika Kisújbányát is majdnem eltüntette a föld színéről, mint néhány más baranyai kistelepülést. Az általános iskolát és a boltot felszámolták, közutat nem építettek (csak földutak voltak a lovaskocsiknak). A falu út hiányában elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült. Az 1970-es évek elején a falu gyakorlatilag két év alatt néptelenedett el. A falucskát elhagyók közül sokan Hosszúhetényben építettek új otthont példamutató összefogással.[2]

1978. december 31-én egyesítették Hosszúheténnyel.

Kisújbánya házait üdülőnek vették meg, főként városi emberek. Az üdülők tulajdonosai őrzik a hagyományos építészeti formákat, amire a tájvédelmi törvény is kötelezi őket. 1988-ban megalakult a Kisújbányai Baráti Kör nevű civil szervezet, mely 2000 óta alapítványként működik.

Demográfiája

[szerkesztés]

1785-ben 190-en éltek a faluban. Ez a szám 1828-ra megduplázódott: az akkori 389 a falu ismert legnagyobb lélekszáma. 1941-ig 300 körüli volt a lélekszám, többynirer 300 felett, innentől azonban gyorsan csökkent és 1970-ben már csak 172 volt. A népesség nemzetiségi összetételéről 1880-tól vannak adatok: akkor 313 német lakott Kisújbányán és 8 magyar. A németek 1941-ben még túlnyomó többségben voltak (310-en 7 magyarral szemben). 1949-ben azonban csak 6 németet regisztráltak és 240 magyart, ami nyilvánvalóan csak úgy lehetett lehetséges, hogy az itt élő németek is szinte mind magyarnak vallották magukat.[3] 1970-es években, a falu elnéptelenítésekor egy fő állandó lakója volt. Pár évtizedig üdülőfaluként működött, nem volt állandó lakó - de 1990-es évektől újra elkezdődött a népesedése. Napjainkban, a 2020-as években is vannak állandó lakói, közel 10-12 házban, hozzávetőlegesen 20 fő - magyarok.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Mecseki tájkép Kisújbánya közelében
A Cigány-hegyi kilátó
  • Római katolikus templom: A barokk templomot 1794-ben építették és Szent Márton püspöknek ajánlották. A templomot és 1914-ben készült Angster orgonáját 2010-re adakozásból és önkormányzati pénzből felújították.[4]
  • Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja a falu központjában
  • Heritesz Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész „Kisújbányai asztal” című alkotása a falu főterén
  • Bakó László szobrászművész Szent Márton szobra a falu Cigány-hegy felőli bejáratánál és Nepomuki Szent János szobra a főtér melletti patak hídján
  • A Béke–forrás a falu közepén, az út mellett található, vizét a szomszédos házak hasznosítják. [1][halott link]
  • Temető a falu határában. Jelenleg temetés nem történik, a temető csodásan beerdősült.
  • Cigány-hegyi kilátó (524 méter). Épült 1980-ban Buzás Endre földmérő tervei alapján, felújítva 2007-ben Ripszám István, a Mecseki Erdészeti Zrt. Pécsváradi Erdészet igazgatójának megbízásából, Ottó Gábor építészmérnök tervei alapján.
  • Turistaút Óbánya felé. A Kisújbánya és Óbánya közötti erdei ösvény a Keleti-Mecsek egyik legszebb túraútja. Természeti képződmények: Tündérlépcső, más néven Ferde-vízesés (a hegyi patak vízeséssé szélesedő szakasza), Csepegő szikla (mohával borított barlangüregek, a falaikból előtörő forrásvízzel).
  • Anna-pihenő a közeli erdőben. Virág Ferenc pécsi püspök építtette.
  • Rövid gyalogtúra innen Pusztabányára a feltárt 18. századi üvegfúvó kemencékhez (az egyik működőképes).
  • Rövid túra a helyreállított középkori Márévárba.

Dűlőnevek

[szerkesztés]

Néhány kisújbányai dűlőnév: Arnold Mil (az "Arnold-Mühle" – a. m. Arnold-malom – német megnevezésből, ami az egykor ott állott malomra utal), Cigány-hegy, Kőhegy, Mészégető, Mészkemence, Misla-lik, Miske tető, Ördög-högy, Öregszőlő, Piros-högy.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Egy szelet Svájc a Mecsekben – Origo, 2008. június 13.
  2. Kisújbánya a hosszuheteny.hu honlapon
  3. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 18. Baranya megye (2001)III. Baranya megye településeinek adatai
  4. Zengő újság XX. évfolyam, 7. szám, 5. oldal. (Hozzáférés: 2011. március 24.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Kisújbánya
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisújbánya témájú médiaállományokat.
  • Kisújbánya honlapja
  • Kisújbánya a Via Sancti Martini honlapján
  • Kisújbánya az utazom.com honlapján
  • Erdék és tündők. Kisújbánya, Óbánya; szöveg Császár Levente, ill. Papp Norbert, fotó Müller Nándor; Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség, Pécs, 2013
  • Via Dividendae Caritatis. Szent Márton út Baranyában; szerk. Derksen Gyöngyi; Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány, Hosszúhetény, 2018