Kausz István
| Kausz István | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1932. augusztus 18. |
| Születési hely | Budapest, Magyarország |
| Halálozási dátum | 2020. június 3. (87 évesen)[2] |
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország[1] |
| Állampolgárság | magyar |
| Magasság | 181 cm |
| Testsúly | 71 kg |
| Versenyzői adatok | |
| Fegyvernem | párbajtőr |
| Klub | Bp. Vasas (1949–1951) Bp. Haladás (1951–1956) OSC (1957–1970) |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kausz István (Budapest, 1932. augusztus 18. – Budapest, 2020. június 3.) olimpiai és világbajnok magyar párbajtőrvívó, öttusázó, orvos.
Sportpályafutása
[szerkesztés]1949-től a Budapesti Vasas, 1951-től a Budapesti Haladás párbajtőrvívója és öttusázója, majd 1957-től az OSC párbajtőrvívója volt. 1957-től 1965-ig szerepelt a magyar párbajtőr-válogatottban. A magyar férfi párbajtőrvívás ebben az időszakban zárkózott fel a világ élvonalához. 1959-ben tagja volt a fegyvernem első magyar világbajnoki aranyérmét nyerő, Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Marosi József, Sákovics József összeállítású párbajtőrcsapatnak. Legjobb egyéni eredményét 1962-ben érte el, amikor a Buenos Aires-i világbajnokságon aranyérmet nyert. Részt vett az 1960. évi római és az 1964. évi tokiói olimpián. 1964-ben a Bárány Árpád, Gábor Tamás, Kausz István, Kulcsár Győző, Nemere Zoltán összeállítású magyar párbajtőrcsapat tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. Az aktív sportolástól 1970-ben vonult vissza.
Sporteredményei
[szerkesztés]Párbajtőrvívásban
[szerkesztés]- olimpiai bajnok (csapat: 1964)
- olimpiai 4. helyezett (csapat: 1960)
- kétszeres világbajnok (egyéni: 1962; csapat: 1959)
- kétszeres világbajnoki 2. helyezett (csapat: 1957, 1958)
- világbajnoki 3. helyezett (1963: csapat)
- főiskolai világbajnok (csapat: 1954)
- Universiade-győztes (egyéni: 1959)
- kétszeres Universiade 3. helyezett (csapat: 1957, 1959)
- háromszoros BEK-győztes (1964, 1965, 1966)
- hétszeres magyar bajnok (egyéni: 1957; csapat: 1961–1964, 1966, 1969)
Öttusában
[szerkesztés]- háromszoros téli csapatbajnok (1952, 1953, 1954)
Orvosi pályafutása
[szerkesztés]1957-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett, és a budapesti Szent Rókus Kórház orvosa, később sebész főorvosa lett. 1966-tól a KSI sportorvosa volt. 1976-tól az orvostudományok kandidátusa. 1979-től a Flór Ferenc Kórház sebész főorvosa, majd igazgató-helyettese, 1993-tól a Szent Rókus Kórház osztályvezető főorvosa, majd igazgatóhelyettese. Visszavonulása után a magyar úszóválogatott vezető sportorvosa.
Orvosként részt vett az 1988-as, az 1992-es, az 1996-os, a 2000-es, a 2004-es és a 2008-as nyári olimpiákon.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Népköztársaság sportérdemérem arany fokozat (1962)[3]
- Magyar Népköztársaság sportérdemérem arany fokozat (1988)
- MOB Érdemérem (2002)
- Gerevich Aladár emlékérem (2004)
- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2004)
- A Nemzeti Sportszövetség Sportolók egészségéért díja (2010)
- MOB fair play-díj (életmű kategória) (2015)[4]
- Papp László Budapest-sportdíj (2017)[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kausz István, olimpia.hu
- ↑ Meghalt Kausz István olimpiai bajnok. Index.hu
- ↑ Sportvezetők és sportolók kitüntetése. Népsport, XVIII. évf. 192. sz. (1962. szeptember 30.) 1. o.
- ↑ MOB: Kokó, Palotai, Rudolf Péter és Pál Ferenc is fair play-díjas. www.nemzetisport.hu (2015. május 10.) (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Öten kaptak Papp László Budapest Sportdíjat. jochapress.hu (2017. november 17.) (Hozzáférés: 2017. november 18.)
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: II. kötet (I–R). Szekszárd: Babits. 1995. 84. o. ISBN 963-495-011-6
- Kausz István profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Fechten - Weltmeisterschaften (Herren - Degen) (német nyelven). sport-komplett.de. Sport-Komplett. (Hozzáférés: 2014. december 21.)
- Adatok
További információk
[szerkesztés]- Kausz István dr. profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
